KI VOLT SZENT MEDÁRD?
Szent Medárd szentként tisztelt kora középkori frank püspök.
A krónikák szerint istenfélő édesanyja hatására már
gyermekkorában igyekezett erényes életet élni, gyakran ételét, egy alkalommal
pedig ruházatát osztotta meg a szegényekkel. Jól haladt tanulmányaiban, emellett
alázatosság, imádságos lelkület, és önsanyargató életmód jellemezte.
Harminchárom éves korában pappá szentelték. A papság és a nép egyhangú kívánságára 530-ban ő
lett Picardia tartomány püspöke Veromandumban. Medárd fáradságot nem ismerve
járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette, hirdette az Úr igéjét, és irtotta a
pogány erkölcsöket.
A munkások, napszámosok, méhészek védőszentje, jó termésért, esőért, a
szőlőért, foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá, láz, fogfájás ellen kérik
oltalmát.
Medárd 545. június nyolcadikán halt meg.
MI KÖZE SZENT MEDÁRDNAK A 40 NAPOS ESŐHÖZ?
Szent Medárdnak valójában semmi köze az időjárás rendjéhez, a kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó nap Medárd napja. A néphagyomány azonban nevéhez kapcsolta a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét, annak ellenére, hogy ez a monszun jellegű esős időszak kezdődhet korábban (vagy később) is, mint ahogyan az az idei évben is történt.
A mondának alapja lehet az a történet, mely szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szentéletű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára negyven napos eső vette kezdetét, elmosva őket.
MI OKOZZA A NEGYVEN
NAPOS ESŐT?
A jelenség oka az, hogy a mérsékelt éghajlati övben uralkodó nyugati szelek
folyamatosan hoznak az Atlanti-óceán felől esőt a kontinensre, egészen addig,
amíg nyáron a délről (Afrika felől) érkező meleg feláramlás nem blokkolja azt.
Ez a periódus hasonló az ázsiai monszunjelenséghez. A felmelegedő szárazföld
levegője felszáll, s a helyébe páradús légtömegek érkeznek az Atlanti-óceán
felől.
Az esős időszakban bekövetkező fordulópontot, fordulónapot az európai kontinensen különböző időpontokhoz kapcsolják. Németországban a Hétalvók napjához (Jún. 27.), az Egyesült Királyságban St. Swithin napjához (Júl. 15.). Ez is mutatja, hogy valójában nem 40 napos esőről van szó.
IDŐJÓSLÁS, TERMÉSJÓSLÁS
Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon
esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi
ideig szárazság lesz.
Jászdózsán úgy tartották, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.
Topolyán termésjósló nap is volt Medárd. Ha
Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú.
Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz
szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.