Február 2-án ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a római katolikus egyházban Szűz Mária tisztulásának, illetve Jézus templomban történt bemutatásának ünnepe. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária negyven nappal a születése után a jeruzsálemi templomban bemutatta a kis Jézust.
Mivel a gyertya az egyik legősibb Krisztus-szimbólum, e napon történik a templomokban az egész évre szükséges gyertyamennyiség megszentelése.
A szentelt gyertya a népi hitvilágban fontos szerepet játszott, nem hiányozhatott egyetlen parasztházból sem. Jégeső, vihar, villámlás idején, valamint súlyos beteg és halott mellett gyújtották meg. Sopron megyében a haldokló körül körözni szoktak az égő szentelt gyertyával, hogy füstje elűzze az ott leselkedő gonoszt. Osliban a haldokló kezébe is égő gyertyát adtak, hogy mutassa neki a mennyei utat. A Rábaközben, Babóton például a hétszer szentelt gyertyát tartották a leghasznosabbnak, ezért évről évre elvitték a templomba megszenteltetni.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja időjárásjósló nap
●A megfigyelés szerint, ha ilyenkor szép idő van, akkor későn tavaszodik: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az íziket (tüzelésre használt kukoricaszár) vedd elő!” Tehát még hosszú lesz a tél, fel kell készülni a hidegre.
●Kapuváron úgy mondták: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön.”
●A népi hiedelem szerint ha ma fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, akkor hamarosan vége a télnek. Egy másik hiedelem szerint, ha a medve ma előbújik a vackából és meglátja az árnyékát a napsütésben, még hosszú telünk lesz.
●A Drávaszögben ezen a napon gyertyát szúrtak a földbe. Úgy tartották, hogy amilyen mélyre le lehet dugni a sárba, olyan mélyen lesz még fagyott a föld.
Mit jósol a medve?
A legelterjedtebb néphagyomány szerint, ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától, és visszabújik a vackára. A korai, csalóka napfény ugyanis azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java még hátravan. Ha azonban borús felhők takarják el az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.
E népi hiedelem gyökere Erdélybe vezet vissza, és onnan is tovább Jókai Mórhoz. Egyes nézetek szerint az időjós medve alakja az író Az új földesúr című regényében született meg.
-rizner-