A KSH előzetes adatai szerint 1949 után 2025-ben született a legkevesebb gyermek Magyarországon. Ráadásul a 2022-es népszámlálás becsült adatai alapján erre az időpontra 9,5 millió alá csökkenhet a hazai népesség. A legfrissebb adatok ismeretében be is indult a politikai adok-kapok, valóban rendkívül alacsony a születésszám, az előzetes adatok szerint azonban még 9,5 millió felett vagyunk. Még.
Nincs szándékom e politikai csörtében részt venni, csak néhány adattal szeretném értelmezni a helyzet komolyságát és bonyolultságát. Nem találgatással, sejtetéssel, hanem adatokkal.
Többször leírtam, kellene egy komoly szociológiai kutatás, ami rávilágítana a születések száma csökkenésének okaira, de ilyennel nem találkoztam. Annál inkább is fontos lenne tudni ezt, mert a kormány valóban komoly összegeket fordít családtámogatásra, de ennek valós, a rossz tendenciát megfordító eredménye úgy tűnik, hogy hosszú távon nincs.
A fellelhető adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar népességi adatok illeszkednek az európai tendenciához. Tágabb összefüggésben: a világ gazdagabb államai hasonló gondokkal küszködnek, mint mi, azaz alacsony a születésszám, elöregszik a társadalom, csökken a népesség. Földünk szegényebb régióiban pedig magas a születésszám. S ezek az ellentmondásos népességi adatok kapcsolódnak össze gazdasági, politikai, népvándorlási kérdésekkel, ami sok államot hozott már eddig is kényszerhelyzetbe. Egyszerűen fogalmazva: helyben nincs elegendő képzett, dolgozni akaró és dolgozni tudó munkaerő, települések öregednek és néptelenednek el.
A fiatalok gyermekvállalási hajlandósága soktényezős. Vannak, akik nem vállalják be a gyermek nevelésével járó, rengeteg lemondást igénylő áldozatos munkát. Sokaknak fontosabb a karrier és a biztos egzisztencia. Mások a gazdasági-társadalmi folyamatokból adódó kiszámíthatóság hiányától félnek- ha holnaptól nem lesz munkájuk, akkor összeomlik a család jövője. Egyre több az egészségügyi probléma, és van még számtalan más tényező is. Jó lenne tisztán látni az okok között.
Térjünk vissza az adatokhoz, amelyek elgondolkodtatóak. A népességi adatok esetében fontos mutató a halálozás és a migráció is, de most csak a vitát kiváltókkal foglalkozom.
NÉPESSÉGI ADATOK. MIT MUTAT A TÁBLÁZAT?
A táblázat hazánk népességének 3 fontos adatát tartalmazza.
1. A születések száma. 1954-ben volt a legmagasabb, azóta kisebb hullámzásokkal, de folyamatosan csökken.
2. Termékenységi ráta (arányszám). Azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ami egyben a társadalom reprodukciós képességét is jelenti. Ha 2 alatt van ez az érték akkor a népesség csökken. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, valójában 2,1-2,3 esetén még stagnál a népesség. Ezektől az értékektől nagyon messze vagyunk, lényegesen alatta, mi is és a fejlett országok is.
Magyarországon 1980-ban, 46 évvel ezelőtt csökkent 2,0 alá a termékenységi ráta (arányszám) , s azóta is ez alatt van, kisebb-nagyobb változások történtek, de azok sem voltak elégségesek a népességfogyás megállítására.
3. A Népességszám: 2010-ben, 15 évvel ezelőtt volt utoljára 10 millió fölött a népesség, attól kezdődően csökkent. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak és elvándorolnak.
FONTOS MUTATÓ A TÁRSADALOM ELÖREGEDÉSE, S AZ IS, HOGY MELY TELEPÜLÉSEK FIATALODNAK
A társadalom minden szintjén fontos az öregedési mutató. Ha a 65 év felettiek aránya magasabb, mint a 15 év alattiaké, akkor a település, a társadalom elöregszik. Ma ez a jellemző a magyar települések zömére.
Vannak azonban olyan települések, ahol a szegénység az úr, igazából nem adottak a gyermekek szellemi és testi fejlődésének elégséges feltételei. Nem adottak, ennek ellenére arányaiban itt születik több gyermek, a település életkora csökken, a lakosság összetétele fiatalodik.
Tehát a születések száma önmagában nem elégséges mutató a társadalmi jövőkép tervezése, elemzése szempontjából. Érdemes vizsgálni azt is( s ezzel érdemben nem foglalkoztak a politikai vircsaft résztvevői sem), hogy hol, milyen körülmények közé születnek gyerekek.
Mi néhány, a közvéleményben a szegényebbek közé sorolt település adatait vizsgáltuk. Ez nem megbélyegzés, csupán adatközlés, amire a társadalom összessége az ott élők érdekében is érdemes odafigyelni.
Országos kitekintés KSH adatok alapján–ahol fiatalodnak a települések
Borsod Vármegyei adatok a 2022-es népszámlálási alapján, a fiatalodó települések
Következő cikkünkben folytatjuk települési szintű adatokkal és nemzetközi kitekintéssel.
-rizner-