VINCE – SZENT VINCE
Vince név eredete latin, a Vincentius névből származik, jelentése “győztes”, “diadalmas”, a latin vincere (győzni) igéből ered; rokonai a Bence és a Vincent, gyakori névnapja január 22-e (Szent Vince napja).
Szent Vince elsősorban ünnepének dátuma (január 22.) következtében lett népszerű mint időmeghatározó szent, különösen a szőlősgazdák körében. Máig sok nyelven használatos még a régi paraszti mondás: ,,Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”. Hogy szentünk a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben.
IDŐJÓSLÁS, HAGYOMÁNYOK
Vince napja a magyar néphagyományban a szőlő- és bortermelés jeles napja volt, melyet az időjárás megfigyelésével és rituális cselekvésekkel (pincelátogatás, vesszőhajtatás, borivás) próbáltak befolyásolni a gazdák a bőséges termés reményében.
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
A közismert időjárási regula így hangzik:
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
A moldvai magyarok így mondták:
Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.
Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyaroknál:
Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.
A szőlős gazdák gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület jelentős részén szokás volt.
A Dráva vidékén ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak.
-rizner-