A mai nappal zárul karácsony, s a szokások szerint e napon bontják le a karácsonyfákat. De mire is emlékezünk vízkereszt napján?
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.
A vízkereszt ünnepe három jelentést hordoz:
- a napkeleti bölcsek eljövetelét,
- Jézus megkereszteltetését,
- illetve csodatételét a kánai menyegzőn.
Az első jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése, bár a Biblia nem nevezi királyoknak őket, és arról sem szól, hogy hárman volnának. Máté evangéliuma (Mt 2,1-16) szerint a bölcsek a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, és ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-11). A házszentelés (benedictio domorum) szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.
Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése.
NÉPSZOKÁSOK
Az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, amelynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”
Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon.
A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).
A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.
Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is, ennek hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ, ami idén február 17-ére esik, a hamvazószerdával (február 18.) kezdődő nagyböjt előtt,