A Kazincbarcika Város Kommunális és Kulturális Fejlődéséért Alapítvány szervezésében a Mezey István Művészeti Központban mutatták be Grecsó Krisztián József Attila-díjas magyar költő, író, dalszerző új könyvét. A vendégeket a kuratórium elnöke, Karikás Lajosné köszöntötte, majd a szerzőnek, adta át a szó, aki előadása során magát fekete öves önsajnálkozónak nevezve (ugyan ilyen minősítést tett magáról a felmentések kapcsán is.) érdekes, sokszor humoros, jó hangulatú előadás keretében ismertette meg hallgatóságát új regényével.
Az Apám üzent c, regénye egy érdekes írás családjuk múltjának feltárásáról, kutatásáról. Lehet mondani. hogy család-és identitás regény, apakönyv egy nemzedékről. Olyan kérdéseket firtat többek között, hogy milyen férfiszerepet kínál a társadalom, amikből válogathatunk, mennyire lehet ura egy nő saját sorsának, s miként befolyásolja egy-egy döntés a generációk életét.
Nem csak emiatt volt érdekes a könyvbemutató, hanem azért is, mert az idősebb korosztály szembe találta magát olyan emlékekkel, amiket talán maga is átélhetett. A besorozott és katonaságot megjárt, vagy málenkij robotról hazatért nagyszülők, családtagok hozzáállásáról az elmúlt események felidézéséhez, ami a hallgatás volt, vagy egy-egy jelentéktelen mondat. Mert a félelem munkálkodott bennük életük végéig.
Mint fogalmazott, a besorozottak kétféle módon tértek haza. Egyrészt holtan, másrészt a család számára holtan, emberi roncsként, azaz hallgatagon megtörten, vagy alkoholistként. Előadásában megjelent a be nem sorozott családtagok életének alakulása is, kihatása a generációkra. Ebben egy más világot tárt az érdeklődők elé.
A regénye bemutatása során olyan példákra mutatott rá, hogy egy-egy döntés a múltban (pl. édesapja „árulása”, amikor ígéretét megszegve átvette az ő sorkatonai szolgálatra szóló behívóját, befolyásolva ezzel egyetemi felvételét), miként hatott ki a családjuk életére. Különös hangsúlyt helyezett nagymamájára, aki minden tekintetben kiemelkedő szerepet töltött be életében, a család múltjában. Olyan útravalót kaptak tőle, mint az erkölcsi tartás, tisztesség, becsület, ami máig meghatározó mindannyiuk számára.
Kislánya születése kapcsán szóba került miként változott meg élete, hogyan alakult át viszonya feleségéhez, kislányához, amikre –mint fogalmazott- fel volt készülve. Ami viszont teljesen váratlanul, felkészületlenül érte, az az, hogy a gyermeke megszületése miként alakította át kapcsolatát a külvilággal. S ez a mai fiatalok számára is fontos kérdés.
S a családkutatás kulisszatitkai keveredve fikciós elemekkel, mindég visszajuttatta a szerzőt Makóhoz, illetve számára meghatározó évszámokhoz.
Bepillantást engedett a családfakutatás rejtelmeibe is. Mint mondta, érdekes „műfaj” az is. Barátságba kerülve a regénye írásában segítő családfa kutatóval, új és fontos megállapítás birtokosa lett, a „semminek dolgozókról”. Mert több hónap kemény munkájával elkészül egy családfa, örömmel adják át azt a megrendelőknek, akik aztán otthon bezárják a fiókba, a családfának nincs további élete. Mint fogalmazott a kutató: rengeteget dolgoznak a semmiért, s ez nem túl jó érzés.
Grecsó Krisztián a generációk kapcsán sokszor visszatért kislányához is. Bemutatta az asztalon levő egeret, amit tőle kapott, hogy megvédje őt a közönségétől. Mint mondta, ma egeret kapott, de miden alkalommal más figura vigyáz rá. Talán ez is generációs örökség?
Az Apám üzent érdekes regény, a könyvbemutatón remek előadásmódban tálalva. Olvassák el!
-rizner-
Borítókép: Grecsó Krisztián
A galéria a képre kattintva tekinthető meg.
