Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy vármegyénk demográfiai mutatói jók. Továbbra is csökken a vármegye népessége, a lakosság elöregszik. Mindezen tények ellenére a demográfiai adatok keveseket érdekelnek, pedig meghatározó életünkre. Gazdaság, kultúra, perspektíva, sok minden rejlik a számok mögött, még akkor is, ha bizonyos adatokról szívesen hallgatnak.
Az, hogy a településeinkre milyen jövő vár, kardinális kérdés mindenki számára. Annak is, aki ott él, s annak is, aki oda szeretne betelepülni. Érdemes tehát ezekre az adatokra figyelni.
Ma már szinte mindegyik településre jellemző, hogy gondok sokaságával küzd, ezek természete eltérő.
Feltételezhető, hogy meglévő problémákra próbált választ adni (s talán nem megoldást) az idén elfogadott önazonossági törvény: Az önazonossági törvény, hivatalos nevén a 2025. évi XLVIII. törvény a helyi önazonosság védelméről, 2025. július 1-jén lépett hatályba Magyarországon. Célja, hogy jogi eszközöket adjon a települések önkormányzatainak a helyi közösségek társadalmi, kulturális és gazdasági önazonosságának megőrzésére, különösen a betelepülések és ingatlanvásárlások szabályozása révén.
Bár az eredeti indoklás a főváros környéki agglomeráció, és a balatoni betelepülések gondjainak csökkentése érdekében jött a törvény, mára ezen túllépetek, sok helyen rendteremtési szándék is fellelhető. Köztudottá vált sajtóhírek alapján, hogy több településen -és nem az agglomerációban és nem a Balatonnál- a leszakadt, deviáns személyeket, családokat igyekeznek megóvni a településektől. Persze, akik már ott vannak, azokkal nehéz mit kezdeni. s ez utóbbi Borsodra is jellemző.
Sokan a meglévő gondokat összekapcsolják a romákkal, talán nem alaptalanul, de ezt nincs jogunk megítélni, és sugallni sem szeretnénk ilyet. Önmagában azért sem, mert nehéz meghatározni, hogy ki roma és ki nem. A sajtótermékek cikkei által teljesen roma településnek tartott Csenyétén a KSH 2022-es adatai szerint a lakosságnak csak 9,9 %-a roma. Miért is? Érdekes kérdés.
Az ellentmondásokat talán tovább szemlélteti egy újabb sajtóhír is, amelyik romákra hivatkozik, bár nem minősít: “A roma tanulók aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében a legmagasabb: a borsodi községekben tanuló gyerekek több mint fele, a szabolcsiaknak és nógrádiaknak közel fele, a baranyai, hajdú-bihari és hevesi községi tanulóknak harmada roma származású. (Forrás: https://qubit.hu/2022/07/19/hany-cigany-el-magyarorszagon)
Aztán arról is írt a sajtó, hogy “2013-2017-es adatok alapján (azóta az országos adatok némileg nőttek) borsodi járásokban volt a legmagasabb a termékenységi ráta. Magyarországon öt olyan járás volt – köztük négy Borsodban –, ahol a ráta elérte fenntarthatósághoz szükséges 2,1-es arányszámot. (Forrás: https://telex.hu/g7/2023/11/07/tobb-mint-ketszer-annyi-gyereket-szul-egy-anya-borsodi-jarasokban-mint-a-nyugati-hatarszelen)
Ez a három cikk vezet el oda, hogy publikáljuk a mostani adatokat Borsod kapcsán, hiszen ha ezeket az adatokat térképre tesszük, ezek fedik egymást.
A társadalmi elöregedés egyik mutatója az, hogy mennyivel több 65 éven felüli lakos van, mint 15 év alatti. A KSH adatai szerint a 2022-es népszámláláskor hazánkban “a 65 év felettiek aránya 6%-kal meghaladja a 15 év alattiakét.” Tehát elöregszik a társadalom.
Ezzel ellentétes példa figyelhető meg sok borsodi településen, _a térképek fedik egymást- ma már nem csak a községekben, hanem a városokban is jóval több a 15 év alatti, mint a 65 év feletti lakos, tehát fiatalodik a települések egy része. Lehet, hogy a demográfiai statisztika szemüvegén át ez jó, szociális szempontból biztosan nem az, hiszen ezeknek az adatoknak a zöme a legszegényebb településekhez kapcsolódik. Ráadásul több településen óriási a különbség a 15 év alattiak javára.
Mit hoz ez néhány év múlva? Megérne egy komoly szociológiai kutatást.
Ha országos kitekintést végzünk, több megyében is találunk hasonló adatokat, bár ott a települések kisebb részét érinti az elemzett tendencia B-A-Z Vármegyéhez képest.
Az adatok lényege, a szegénység és annak kísérő jelensége a sok gyermek és a deviancia fogja egyre jobban meghatározni több település életét, jövőjét.
Talán érdemes lenne erre a problémára vége odafigyelni! Már csak azért is, mert ez a gond előbb-utóbb maga alá temetheti a társadalom összességét.
Borítókép forrása: A 60 év felettiek népességen belüli aránya 2020-ban (százalék). Forrás: KSH alapján GKI számítás. Forbes
-rizner-