2023 után 2024-lesz a meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb év.Az előzetes számítások szerint 2024 várhatóan több mint 1,6 Celsius-fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti időknél, azaz ez az év várhatóan melegebb lesz annál is, mint amit a párizsi klímamegállapodás a lehető legkedvezőbb forgatókönyv szerint a 21. század végére várt volna.
S nem csak a hőség küld padlóra mindent (aszály, hőhullámok), hanem annak következményei, amiről úgy tűnik, senki nem akar tudomást szerezni. Ide kell érteni a csapadékos szélsőségek, villámárvizek gyakoriságának növekedését, az aszálykárokat, melyek nem csak a növénytermesztésre hatnak ki, hanem az állattartásra is. Szép lassan átalakul a „vakáció” ideje is, a nyári elviselhetetlen hőséget sokan igyekeznek elkerülni. Nő a nyár és a hőségriadós napok száma, s nő a kánikula miatti halálozások száma.
Ideje lenne harmóniában élni a természettel, de úgy tűnik a jelenlegi tendencia alapján, unokáinknak nem nagyon lesz egészséges élettere.
Hőmérséklet
A 2024-es globális átlaghőmérséklet jó eséllyel meghaladja az eddigi legmelegebb év, 2023 hőmérsékletét.
Időjárási és éghajlati szélsőségek
Az időjárási és éghajlati szélsőségek mindenütt aláásták a fenntartható fejlődést, súlyosbítva az élelmezési bizonytalanságot és a lakóhelyváltoztatást és a migrációt. A veszélyes hőség világszerte sok millió embert sújtott. A heves esőzések, árvizek és trópusi ciklonok tömeges emberveszteségekhez és károkhoz vezettek. Az El Niño egyes régiókban a tartós aszályt tovább súlyosbította.
Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok 2023-ban rekordszintet értek el. A valós idejű adatok pedig azt mutatják, hogy 2024-ben tovább emelkedtek.
Óceánok
Az óceánok hőtartalma 2023-ban volt a legmagasabb, és az előzetes adatok szerint 2024-ben is hasonló szinten folytatódott. Az óceánok melegedési üteme különösen erős növekedést mutat az elmúlt két évtizedben. 2005 és 2023 között az óceán évente átlagosan mintegy 3,1 millió terawattóra (TWh) hőt nyelt el. Ez több mint 18-szorosa a világ 2023-as energiafogyasztásának.
A földi rendszerben felhalmozódott energia mintegy 90%-a az óceánban tárolódik, ezért várhatóan folytatódni fog az óceánok felmelegedése – ez a változás évszázados, vagy évezredes időtávlatban visszafordíthatatlan.
Tengerszint emelkedés
A tengerszint emelkedése gyorsul a hőtágulás, valamint a gleccserek és jégtakarók olvadása miatt. A 2014–2023 közötti időszakban a globális átlagos tengerszint évi 4,77 mm-es ütemben emelkedett, ami több mint kétszerese az 1993 és 2002 közötti ütemnek. Az El Niño-hatás miatt 2023-ban még ennél is gyorsabban nőtt. A 2024. évi előzetes adatok azt mutatják, hogy az El Niño gyengülésével a 2014 és 2022 közötti emelkedő tendenciának megfelelő szintre esett vissza.
Gleccserek visszahúzódása
A gleccserek fogyása egyre súlyosbodik. A gleccserek 2023-ban rekordmennyiségű, 1,2 méter vízegyenértéknyi jeget veszítettek – ez körülbelül ötször annyi, mint a Holt-tenger vízmennyisége. Ez volt a legnagyobb veszteség a mérések 1953-as kezdete óta, és az észak-amerikai és európai szélsőséges olvadásnak tudható be. Svájcban a gleccserek 2021/2022-ben és 2022/2023-ban maradék térfogatuk mintegy 10%-át veszítették el.
Tengeri jég kiterjedése
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése – mind a februári éves minimum, mind a szeptemberi maximum – 2023 után a második legalacsonyabb volt a műholdas mérések szerint (1979–2024). A sarkvidéki tengeri jég minimális kiterjedése a nyári olvadás után a hetedik legalacsonyabb volt, maximum pedig az 1991–2020 közötti hosszú távú átlag alatt volt.
Időjárási és éghajlati szélsőségek
Az időjárási és éghajlati szélsőségek mindenütt aláásták a fenntartható fejlődést, súlyosbítva az élelmezési bizonytalanságot és a lakóhelyváltoztatást és a migrációt. A veszélyes hőség világszerte sok millió embert sújtott. A heves esőzések, árvizek és trópusi ciklonok tömeges emberveszteségekhez és károkhoz vezettek. Az El Niño egyes régiókban a tartós aszályt tovább súlyosbította.
Forrás: met.hu