Gondolom, soraim elolvasása után sokan szeretnének majd orrba vágni, hogy Kazincbarcika karácsonyfájának” történetével van némi gondom, s ezt szóvá is teszem. Nyilván sokan árulót kiáltanak, Szitka bérencet. Pedig egyik sem igaz, csak a tisztesség és az értetlenség szól belőlem. Nekem nem jön be, ha karácsonykor bárki is politizál. Az a szeretet ünnepe, a családé, a kis Jézus várászáé. Sajnos politika is keveredett a jó szándék közé.
Tiszteletre méltó, hogy önkéntes kezdeményezésként valakik egy fenyőfát feldíszítenek, a közösségben meglévő hiányt, mármint nincs a városnak karácsonyfája, igyekeznek pótolni. S egyben szép példáját mutatják a civil kezdeményezésnek, önzetlenségnek, összefogásnak.
A tudósításokból számomra a lényeg veszett el. Juhász Éva, aki nem is kazincbarcikai lakos, de a város részének érzi magát. önkéntessége révén kerültek fel az első díszek erre a fára. Ezt lefotózta, majd a fecebookon közzétette kérését, minél többen csatlakozzanak kezdeményezéséhez. Sokan feltöltötték fotóikat, hogy csatlakoztak Juhász Éva kezdeményezéséhez, vittek díszeket, s milyen jó érzés másokkal találkozni a díszítés során. S milyen jó érzés, hogy részesei lehettek Kazincbarcika karácsonyfája megalkotásában.
Aztán jöttek a Városvédők, hatalmas kampány keretében számoltak be az eseményekről. Legyünk őszinték, szép dologban vettek részt. Igen, de csak részt vettek, nem kezdeményeztek. S azok, akik félve tették meg az első lépést, háttér nélkül, már említést sem érdemeltek. Íme, a másokat kirekesztő mondat: „A Városvédők Egyesület tagjai és szimpatizánsai a város főterén található egyik fenyőfát ünnepi díszbe öltöztették, és elnevezték “Kazincbarcika karácsonyfájának”. Kirekesztő, mert nem mindenki volt a Városvédők szimpatizánsa, s kirekesztő, még ha egy kreált mesében manóknak nevezik is a díszítőket.
Ez az, ami nagyon zavar, a politikai érdekből elkövetett „lenyúlás”. A jelenlegi városvezetésen sok olyan dolgot kérnek számon, amit úgymond- legyúltak, nem az ő kezdeményezésük volt, akkor hogyan állunk most ezzel a történettel?
Mert nem a Városvédők kezdeményezték a fenyőfa öltöztetését, s gyanítom, ha Juhász Éva nem teszi meg az első lépést, akkor ma nincs a városnak közösségi karácsonyfája, nincs miről írni. Mennyivel gálánsabb lett volna azt írni, egyesületünk csatlakozott a civilek kezdeményezéséhez. Na de annak nincs elég PR értéke, s ettől uralja a politika a közhangulatot.
Vannak példák arra (pl.Boldva, Tardona), ahol a civil kezdeményezőket elismerik, megbecsülik, segítik, nem tagosítják be őket a manók közé. Elismerik, hogy azt ők kezdeményezték, s ez hiányzott a kazincbarcikai történetből. A szereplők pedig voltak annyira szemérmesek, hogy erről nem szóltak, s nem nyilatkoztak, mit gondolnak erről az ügyről. Mint mondták, azt tették, amit a szívük diktált, a többi nem érdekelte őket.
Erre szoktam mondani , a politika természete az lett, mindent a hatalomért. Aztán az igazi kezdeményezők, az önzetlenek már semmit nem érnek. Elég, ha csak tolják a szekeret, meg azt mondják rájuk, az egyesület szimpatizánsai. Pedig sokan nem azok voltak, mint jeleztem. Egyszerű civilek, akik kezdeményeztek, akikhez csatlakoztak, s akiket el lehet felejteni, akik még a manók előtt dekoráltak. El lehet őket felejteni, a cél érdekében be lehet őket tagosítani a manók közé, de nem tisztességes.
Magánszemélyek hamarosan döntenek arról, hogy a civil kezdeményezőknek valamiféle jutalmat tudjanak adni újév első napjaiban.
Kérjük ezt nem lenyúlni, önzetlenül teszik elismerésünk jeleként. Nem PR alapon, nincsenek ezzel politikai szándékaik. Megbecsülés, elismerés van! Tekintve, hogy nekünk sem jutott eszünkbe a karácsonyfa díszítése, s bár néhány tagtársunk vitt dekorációt, ezzel is csak szerény részesei voltunk ennek a szép eseménynek, melyet Juhász Éva kezdeményezett, s melyről hallgatott, a facebook bejegyzései adnak némi eligazodást.
Hálásak vagyunk a civileknek az ötletért, a kezdeményezését, azért, hogy sokak számára örömet okoztak, példát mutattak. S külön tiszteletünk, hogy mellőzöttségüket elviselték, hozzászólásokkal nem rontották az ünnep hangulatát, nem csináltak belőle politikai kérdést. Az ünnep elmúlt, így ma már lehetne politikai adok-kapok. Gondolom, nem azért tették amit tettek, hogy a politika játékszerei legyenek.
Remélem mindenkinek tanulságos eset volt. Mert voltak többen, akik politikai kötödésük szerint osztották az igét, szóltak hozzá a kommentekhez. Kár volt, hiszen Wass Albert gyönyörű sorai adtak volna eligazodást az ünnep meghitt pillanataihoz.
„Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!
Wass Albert
Köszönet és hála azoknak a civileknek, akik példát mutattak! S talán a politikai is tanul belőle, megbecsülni másokat, elismerni és tiszteletben tartani kezdeményezésüket. Ennél többre nincs is szükség, többet ér, mint bármilyen PR kommunikáció.
Borítókép: JÉ facebook oldala