Lehetne mondani bravó, de a történet többről szól. Nevezetesen arról, hogy a BC lakótelepen élők nem tudnak parkolni, mert a dolgozók, céghez érkezők itt parkolnak, szó szerint vadásznak a szabad helyekre, s ha van ilyen el is foglalják.
A BC új parkolókat épített, segítve ezzel a parkolást, tehermentesítve a lakótelepet. A jó szándék nemes, tiszteletre méltó, de a lusta emberek a 200 m többletet, ami az új parkoló távolságát jelenti, nem hajlandók megtenni, továbbra is a lakótelepen parkolnak. Ez is megér egy bravót!
Lustaság fél egészség! A pofátlanság még egészségesebb, mondják az ott lakók indulatosan, s indulatainak oka van.
Közel 2 éve megy a hitegetés a város illetékes osztálya részéről, hogy megoldják a gondokat. Jelenleg 3 tonna ígéret van, meg sok esetben a városban parkolás, most pedig egy 24.000 Ft-os büntetés is.
Egy mindennapi eset, amit most megfogtak a közteresek, határozottan büntettek is.
Egy hölgy beteg, nehezen járó édesanyját hozta orvostól, aki egyedül nem tudott felmenni a lakásba. Parkolóhely híján szabálytalan helyen állt meg arra az időre, míg felmennek a lakásba. Szabálytalan parkolásért meg is büntették 24 000 Ft-ra. (Miért is nem mentek föl a Sparhoz parkolni, s talicskázta volna haza onnan az édesanyját?)
Szóval itt valami marhára nincs rendben, s ebben a hunyók a lusta autósok, akik elfoglalják az ott lakók parkolóhelyét, valamint “illetékes osztályvezető elvtárs”, aki mindent megígért, semmit nem tett. De azt nagyon!
Az nem jó, ha orvostól hazajövet nem tud parkolni az ott lakó. Máshová nem tud menni, mert az a cég parkolója, s alapesetben ott sincs hely. Legközelebbi lehetőség a Spar parkoló -Mátyás király út, vagy a Penny. A cikk írója is megtette ezt a kálváriát jó párszor, kötözésről jövet a városban parkolt, onnan jött haza busszal.
A mostani büntetéssel elszabadultak az indulatok, nem fogják türtőztetni magukat a lakók.
Egy kérdés maradt: “Illetékes osztályvezető elvtárs” mi a nagy büdös francért kapja a fizetését?
Ami most fog következni, az ő felelőssége is. Végül is az ember számít a legkevésbé. Ma még.
