Borsodszirákra a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkarának próbájára látogattam el. A próba után beszélgettünk a tagokkal, valamint Juhász Józseffel, az egyesület elnökével. Miért járnak énekelni? Ezt a banálisnak tűnő kérdést tettem fel a kórus tagjainak. Kivétel nélkül mindenki azt fejtegette, hogy szeretnek énekelni, s jó együtt lenni. Amikor az utánpótlásra terelődött a szó, akkor szomorúan mondták, nagyon nehéz a fiatalokat bevonni a néphagyományok ápolásába, a kórus munkájába. Ez nem csak borsodsziráki probléma, ezt tapasztalják más közösségek esetében is, ha fellépéseken vesznek részt az ország különböző településein. A hagyományt őrző, ápoló együttesek, egyesületek elöregszenek, a fiatalok pedig nem ezt tekintik fontosnak.
Juhász József, aki az egyesület alapítása, 2010 óta annak elnöke. Lehet mondani, hogy szinte minden idejét az egyesület működtetésére fordítja.
Juhász Józseffel, az egyesület elnökével beszélgettünk. Szóba került, hogyan és miért lett Bartók Béla Borsodszirák életében meghatározó, a kórus múltja és jelene, valamint az, hogy miként alakult az egyesület élete.
-Hogyan derült ki, hogy a neves zeneszerzőnek, zenetudósnak, Bartók Bélának kapcsolata van Borsodszirákkal?
-1955. július 26. Ez egy jelentős dátum a település életében. Ekkor alakult meg a Bartók Emlékbizottság. Ezt megelőzően 1954-ben fedezte fel a belga származású professzor, Denijs Dille francia nyelv- és irodalom tanár a Bartók ősöknek a sírjait, kapcsolatát Borsodszirákkal.
A Bartók Emlékbizottság megalakulásakor döntötte el, hogy ápolni fogja Bartók Béla nevét, munkásságának emlékét. 1955-től mérhetővé vált a Bartók emlékek ápolása. Bartók emlékének ápolását jelentette, hogy nevét felvette a termelőszövetkezet, a művelődési ház, az iskola. Utat neveztek el róla, illetve a település központjában az emlékpark is az ő nevét viseli.
A zenével való kapcsolat első állomása Kun Lajos bácsi , a helyi általános iskola igazgatója, aki valamikor kántortanító volt. Ő arra törekedett, hogy iskolán belül történjen a Bartók emlékek ápolása, munkásságának megismertetése. Ezt én is megtapasztalhattam, hiszen 1961-től jártam ide iskolába. Ének órákon Bartók Béla kifejezettem előtérbe volt helyezve, de Lajos bácsi jó érzékkel kezelte, hogy miként lehet a diákokkal megszerettetni a népdalt, a bartóki hagyományokat. Ő hozta létre iskolán belül az énekkart, majd hozzá egy zenekart, akik a bartóki zene hangszerein játszottak. Az általa megkezdett zenei hagyomány a település életében különböző formákban folytatódott.
A következő fontos dátum 1974. Kutatásaim során fedeztem fel, hogy 1974-ben településünkön működött egy Bartók Béla Pávakör, amely felnőttekből állt. A pávakör 1974-ben fellépett Aggteleken, hatalmas sikerrel. A következő dátum 1975. Ekkor Sajószentpéteren egy országos népdalversenyen vettek részt, amely egyben a kórusok minősítő versenye is volt.
Bartók emlékének ápolását jelenti, hogy 1981-ben, születésének 100. évfordulóján a termelőszövetkezet szobrot állíttatott a település központjában. 2009 óta a park neve Bartók Béla Emlékpark.
–A továbbiakban hogyan alakult Bartók zenei hagyományának ápolása?
-2006-ban jött létre egy énekkar aminek szervezésében komoly munkát végzett Kolozs Istvánné. Az énekkar vezetője pedig Horváth Tibor lett. Első fellépésünk itt helyben, Bartók Béla halálának évfordulójára rendezett emlékünnepségén volt.
–Mikor lépett színre a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület?
-2010 márciusában alakult meg a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület, mely az énekkar oszlopos tagjaiból állt. 19 fővel alakultunk meg, aztán csatlakozott hozzánk még 5 fő. A jogszabályok szerint az is alapító tagnak minősült, aki 60 napon belül csatlakozott az egyesülethez, így összesen 24 fő volt az alapító tagok száma.
Engem választottak az egyesület elnökévé, s azóta is én töltöm be ezt a tisztséget.
4 évente vannak választások, minden alkalommal újra megválasztottak elnöknek.
-Rendben van, alakult egy hagyományőrző egyesület. Hogyan lett ebből kórus, hímző szakkör?
-2010. július fontos dátum, ekkor volt az első olyan fellépése az énekkarnak, amikor egyesületi színekben lépetünk fel településünkön kívül. A homrogdi kórus fesztiválra kaptak meghívást, nagy sikert értünk el. Ez a fellépés megmutatta az énekkar tudását egy olyan fesztiválon, ahol 24 kórus volt jelen.
A hímzők jogi helyzetének rendezésére 2013-ban alapszabályt módosítottunk, az egyesület berkein belül létrehoztunk egy hímző szakkört. Jelenleg 34 fő az egyesületi létszám, 2014 óta 12 önkéntes segítette munkánkat, sajnos közülük ketten már elhaláloztak, így jelenleg 10 fő önkéntesünk van.
Eleinte az volt a szándékunk hogy településünk rendezvényein, valamit ,a sziráki egyházi rendezvényeken lépjünk fel. Az egyházi szereplés magától értetődő volt, hiszen az egyházi kórusban énekel énekkarunk egyharmada.
A fellépések persze itt Borsodszirákon is változtak. Eleinte világi rendezvényeken, azaz március 15-én október 23-án, idősek napján, falunapon énekeltünk, ez volt a gerince a helyi fellépéseknek.
Az egyházi fellépéseink, a húsvétot megelőző nagypéntek, virágvasárnap, keresztút, passiókat énekeltünk, illetve templombúcsú. Több alkalommal rendeztünk a templomban meghívott együttesekkel karácsonyi hangversenyt is.
A Kórus próbáján részt vevők 2024 áprilisában 
A kórus fellépése
–Vannak-e olyan programok, amelyek az egyesület saját szervezésű rendezvényei?
-Amit az egyesület önállóan szervez a településen: márciusban Bartók Béla születésére emlékezünk koszorúzással egybekötött ünnepség keretében.
Dalos találkozót szervezünk minden év szeptemberében Bartók Béla halálának az évfordulójához kötődően, ekkor hívunk meg kórusokat. Ennek a rendezvénynek Bartók Béla Dalos Találkozó és Hagyományőrző Nap a pontos megnevezése, melyen 5-6 vendégkórus lép fel. A gyerekeknek kézműves foglalkozásokat szervezünk, a hímző szakkör kiállítást rendez. E rendezvény keretében meghívtunk már népi táncosokat, fafaragó művészt, amatőr költőt, amatőr festőt, színesítve a kulturális palettát.
S van egy nagyon fontos rendezvénye egyesületünknek, ez pedig a borsodsziráki adventi sorozat. 2010 óta minden évben megrendeztük, csak 2020-ban maradt el a Covid miatt. De akkor is megtettük, amit megtehettünk. A koszorút kihelyeztük, így a karácsony szimbóluma akkor is megvolt.
A kialakult szokás szerint minden gyertyagyújtásnál éneklünk. Az első adventi gyertya meggyújtása előtt az adventi koszorú megszentelése történik meg. Minden rendezvény szeretetvendégséggel zárul. Ezt is egyesületünk tagjai és támogatói biztosítják, hiszen az asszonyok sütnek, hoznak süteményt, a férfiak hoznak bort, az óvodában elkészíttetjük a teát. Ezt az alkalmat összekapcsoljuk a borszenteléssel is.
–Ez rengeteg munka, rengeteg program. Miből tudják finanszírozni? S miből van ennyi energia a feladatok ellátására?
-A településen munkánkkal bizonyítottunk, hogy tiszteletre méltó utódok vagyunk a bartóki hagyomány ápolásában. Színvonalasan működik a kórus, a hímző szakkör, s hiánypótló feladatokat lát el az egyesület, ebből adódóan jó a kapcsolatunk a lakossággal, intézményekkel, vállalatokkal. Az egyik fontos finanszírozó az önkormányzat. Hála Istennek elég sok helyi vállalkozás támogat minket. A Bartók Béla Termelő Szövetkezet jogutódja is támogatónk, s támogatja közösségünket polgármester úr, rengeteg egyéb helyi vállalkozás is.
Egyesületünk honlapján szerepeltetjük támogatóinkat, megköszönve ezzel nagylelkűségüket. Minden évben indulunk a NEA által meghirdetett pályázatokon. Ezeknek köszönhetően jelentősen javultak feltételeink. Több fellépő ruhánk van, segíti munkánkat projektor, számítógép, működik egy nagyon jó honlapunk. 2012-ben Juhász Gergely József hozta létre, azóta is ő szerkeszti.: http://www. bartokegyesület.hu, ahol minden fontos dolog fellelhető egyesületünk életéről.
S persze rengeteg munkát igényel az egyesület működtetése. Amikor eljöttem nyugdíjba, attól kezdődően időm jelentős részét ennek szentelem. Tagja vagyok az énekkarnak, szervezem az egyesület munkáját. Sok segítséget kapok a családomtól, a feleségemtől, aki egyben a hímző szakkör tagja. De van két kiváló alelnököm is, Bakaja Csabáné Gubán Tünde és Eperjesi-Müller Márta .
A kórus vezetője Eperjesi-Müller Márta. Vele is váltottunk néhány szót.
–Mióta vezeti a kórust? Miért vállalta el ezt a nemes feladatot?
-2006-tól vagyok a kórus vezetője. Miért vállaltam el? Móricz István, az iskola akkori igazgatója megkért hogy helyettesítsem Horváth Tibort, aki beteg lett. Tibor még egy rövid időre visszatért a kórushoz, de betegsége miatt véglegesen be kellett, hogy lépnek az ő helyére. Így összesen 16 éve vezetem a kórust.
–Hogyan sikerült közös hangot kialakítani a kórus tagjaival?
-Kezdetben voltak kisebb konfliktusok, de a munkánk során kialakult egy kölcsönös bizalom. Nagyon jól dolgoztak, csinálták, amit kértem. Ez vezetett oda, hogy komoly szakma sikereket érthettünk el. Eljutottunk oda, hogy Egerben 3 alkalommal arany minősítést , két ezüst minősítést és egy fesztivál különdíjat kaptunk.
–Köztudottan nehéz ma fiatalokat bevonni a néphagyomány ápolásába. Mit üzenne a fiataloknak annak érdekében, hogy bekapcsolódjanak az ilyen jellegű tevékenységekbe?
– A gyerekeknek mindig azt mondom, hogy a magyar kultúra, a magyar népdal hatalmas kincs. S ezek csak úgy maradhatnak fenn, ha ápoljuk. Én erre nevelem őket, de a mai megváltozott világ másfelé viszi a fiatalokat.
-rizner-
Szerkesztőségünk megdöbbenéssel értesült, hogy látogatásunkat követően május 15-én elhunyt Eperjesi-Müller Márta, aki hatalmas űrt hagyott maga után. Szerkesztőségünk osztozik a család, az egyesület, s a borsodsziráki közösség gyászában.
DOKUMENTUMOK AZ EGYESÜLET MÚLTJÁBÓL, ÉLETÉBŐL
Fellépés Aggteleken 
Borsodsziráki népviselet