A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben.
A károkon kívül néhány fontos momentum, ami azt mutatta, az emberek nem sokat számítottak a politikának.
-A balesetet a szovjetek titkolták, a Svédország felé vonuló radioaktív felhők alapján kezdték nemzetközi szinten vizsgálni az ügyet. Közben rengeteg embert megbetegített a sugárzás.
– Czinege Lajos akkori honvédelmi miniszter közölte, ha a rádiók (Petőfi, Kossuth, Tv) hírt adnak a robbantásról szétlöveti a rádió épületét. Hogyan lehetne erről május elseje előtt beszélni?
– A hazánkat is elérő radioaktív sugárzásról, annak mértékéről, a lehetséges védekezésről alig közöltek valamit a kritikus napokban.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perc 45 másodperckor következett be a robbanás a csernobili atomerőmű négyes blokkjában. A csernobili atomerőmű-baleset valós méreteiről az első napokban ellentmondásos hírek jelentek meg, a hatalom igyekezett eltussolni az ügyet, de Svédországban egy nappal a robbanás után bejelentették, hogy a megszokott háttérsugárzás többszörösét mérték a Stockholmtól 150 kilométerre lévő forsmarki atomerőműben.
Öt svéd atomerőműből kértek jelentést, mint kiderült azokban is emelkedett a sugárzás. A folyamatos mérés eredményeiből kiderült, hogy a radioaktivitás mértéke keletről nyugatra haladva csökkent. A szél keletről fújt. A világ közvéleménye így tudta meg, hogy keleten történt valami.A Szovjetunió vezetése ekkor ismerte el a bekövetkezett atombaleset tényét.
A robbanás következtében nagy mennyiségű sugárzóanyag – egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és urán csupán 4, pesszimistább változatok szerint 90 százaléka – került a légkörbe. A hatóságok azonban továbbra is késlekedtek a lakosság kimenekítésével: csupán 36 óra után kezdték meg az evakuálást a közvetlen veszélyzónából.Katonákat vezényeltek a felrobbant reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat, hogy hozzákezdhessenek a reaktor maradványait befedő betonszarkofág megépítéséhez. A több hónapig tartó akcióban százezrek vettek részt, ezrek haltak meg a Csernobilban eltöltött órák, napok következtében. Az áldozatok számáról nincsenek pontos adatok. Hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a Szovjetunióban a katasztrófa után titkosították az áldozatok kórházi kartonjait.
Fotó:wikipédia