Hozzá lehet azt is tenni, hogy kétes sikerű módon. Mert lehetett volna ez komoly elismerést kiváltó akció is, de… S ezzel a szervezők egy része önhibáján kívül megvezette azokat is, akik valóban hittek Balatonszepezd ügyében. Mert ez valóban lehetett volna egy közös ügy, de nem sikerült azzá tenni. Érdemes az okokat körbe járni, hogyan lehet egyéni politikai érdek miatt elfuserálni egy sokakat érintő közügyet.
Elöljáróban ismét leszögezem, nem a városvezetést kívánom menteni, bár bizonyára megkapom ezt a jelzőt, csupán a tényekre támaszkodva kívánok rávilágítani az ellentmondásokra. S fenntartom azon véleményem is, hogy egy rossz helyen lévő tábor a balatonszepezdi. Ennek eladása kevésbé érintett meg, mint mondjuk pl. a strand bezárása. Nem véletlen az sem, hogy a korábbi időkben is folyamatosan kérdéses volt Balatonszepezd jövője.
Annak ellenére, hogy sokakban él a nosztalgia a balatonszepezdi tábor iránt, s ezért ellenzik az eladást, ami érthető. Szinte bizonyosra vehető azonban, hogy jó színvonalú, vonzó, prosperáló tábor itt nem nagyon hozható létre. Erről szóló korábbi cikkünket ide kattintva olvashatja.
Ha valakinek lenne vevője az autójára, házára, nyaralójára, stb., gondolom elemezné az előnyöket és a hátrányokat, s azok fényében döntene. Eladja, nem adja el, felújítja, stb. Többek között ez maradt ki Balatonszepezd ügyéből. Feltehetően azért maradt ki, mert az információk megszerzése komoly feladat és sok időt igénylő munka, s azt nem vállalta a szervező önkormányzati képviselő. Talán nem is volt érdeke, mert fontosabb volt, hogy mennyi szavazatot hozhat ez az akció jövőre, a választások évében. S emiatt mondom, feláldozták Szepezd ügyét a választási kampány oltárán. Mert nosztalgiát ébreszteni, komoly ellenállóként feltűnni, azt mondani, hogy a tábor nem eladó, egyszerű dolog. Azt megmondani, hogy mi legyen helyette, már felelősségteljes feladat, mérlegelés kérdése, s az ügyet felszínre hozó, szervezőként is megjelenő önkormányzati képviselő felelőssége. A táborvédők közül ő az egyetlen, aki jogosult információkat kérni, beadványokat, előterjesztéseket készíteni, aki részese a testületi vitáknak, mozgathatja az eladás elleni szálakat.
Mint ahogy felelőssége az is, hogy a közvélemény tudja, kik is a táborvédők. (Vagy ő nem volt táborvédő, s ezért nem foglalkozott ezzel a kérdéssel?)
Táborvédő az, aki magát annak gondolja, bejegyzéseket tesz közzé a neten, vagy aki tényszerű információkat akar szerezni, alternatívákat kidolgozni? Aki valóban lelkesen, önzetlenül dolgozik azért, hogy ne adják el a tábort, politikai ambíciók és szerepvállalás nélkül? Melyik táborvédői bejegyzés a hiteles? Itt nincsenek trollok? Kinek kell hinni? Kivel lehet kapcsolatba lépni, kitől lehet információt kérni? Szóval jó lett volna ezt nevesíteni, megszervezni, mert egyébként átláthatatlan az egész, valós és valótlan hírek keringenek. S ennek a legnagyobb hátránya, hogy kimarad a profi mozgósítás. Lehet, hogy az már nem is volt cél?
Ezek csak kérdések, de nézzük a lényeget, ami az akciót, felhívást elindító képviselő felelőssége.
1. Közmeghallgatás
Tudomásunk szerint facebookon történt követelésre még sehol nem szerveztek közmeghallgatást.
Bár a szervezők az interneten folyamatosan követelték ezt, de a kérést elfelejtették levélben is megküldeni a városvezetés részére. (Erre rákérdeztünk a városházán) Ez egyébként a hivatalos út, nincs szóbeli kérés, ráutaló magatartás, stb. Levél van. Mert ugye akkor le lehetett volna leírni az okot, hogy mit is szeretnének elérni a fórum e formájával, stb. De senki nem küldött levelet, beadványt, s ennek fontosságát illik tudni egy önkormányzati képviselőnek. Erre lehet mondani, bravó.
2. Költségvetési javaslatok a tábor működésére.
A tábor több éve nem működik, amit egyébként sokan nem tudtak. Jogos lehet a kérdés, hogy a szervező képviselő a zárva tartás időtartama alatti évek során hány alkalommal tett javaslatot a az éves költségvetések tárgyalása során arra, hogy forrást biztosítsanak a tábor felújítására, működtetésére. Erről sehol nem találtunk információt, feltehetően azért, mert ilyen javaslat egyetlen költségvetési vita során sem volt.
3. Önálló képviselői indítvány született-e a tábor ügyében? Ez azt jelenti, hogy olyan írásos anyag kerül beadásra, melynek van témája, leírása, határozati javaslata, amit a képviselő-testületnek napirendre kell venni, meg kell tárgyalni. Mondjuk olyan tartalommal, hogy vizsgálja meg az önkormányzat a felújítás, működtetés költségeit, s ezek ismeretében döntsenek a továbbiakról. Ilyet sem olvastunk sehol. Feltehetően ilyen önálló képviselői indítvány sem készült.
4. Kért-e valaha a hivatal osztályaitól működésre vonatkozó adatokat?
Született-e olyan beadvány, hogy a működtetés rendtabilitását vizsgálják meg, s ennek fényében nyissák meg újból a tábort. Erről sem lehetett sehol semmit hallani a tábor zárva tartása óta. S kérték-e annak vizsgálatát, hogy az Erzsébet táborok milyen elszívó erőt jelenthetnek a barcikai táborra? Mert azok árban verhetetlenek, s évente több barcikai csoport nyaralt e táborok keretében a Balaton mellett. Fonyódon, a déli parton.
5. Egy akció fontos része a hiteles és valós tájékoztatás
Annak a képviselőnek, akinek komoly a táborvédés a szándéka, annak érdemes a város lakosságát hitelesen tájékoztatni. Ennek hiányában nehéz a mozgósítás, sok lehet a kétkedő, a bizonytalan.
Néhány példa:
-Hol is van ez az ingatlan?
Természetesen a tábor ügye téma volt a közéletben, s erről sokat beszélgettünk ismerősök körében is. Ami megdöbbentő volt, hogy mindenki azt hitte, hogy a balatonszepezdi tábor vízparti ingatlan. Nem az! Rossz helyen fekszik, mindentől távol.
-Mit mivel hasonlítunk össze
A hiteles tájékoztatáshoz tartozik, hogy sikeresen működő déli parti tábort, főként ha az vízparti, nem hasonlítunk össze egy rossz fekvésű északi parti táborral. Mert nem összehasonlíthatók.
– Legyünk reálisak az árak tekintetében!
A lényeg, ne érje hátrányt a várost, valódi piaci áron kerüljön értékesítésre az ingatlan, ha azt végül értékesítik. De azt írni valamelyik szervezőnek, hogy Szepezden közel 1 millió Ft/ m2 az ára az ilyen típusú ingatlanoknak, az emeletes marhaság. Ott az internet, ellenőrizhető, s meglepően alacsony árakat lehet találni. Ez másra nem jó, csak a közvélemény hergelésére. Persze ilyet is el szoktak játszani, elsősorban akkor, ha politikai hozadékra számítanak.
6. Konzultáltak-e “sorstárs” táborokkal?
Konzultáltak-e az pl. ajkai önkormányzattal az ő táboruk kálváriája kapcsán az okokról? Segítek, hogy ez azért érdekes, mert az ajkai és a barcikai tábor szomszédosok voltak. Ajka lakossági nyomásra felújította táborát, ennek ellenére nyaranta mindössze 100-150 diák igényelte a táborozást. Ez két turnus létszáma, ezzel 6-8 hetes tábort működtetni képtelenség volt, ezért döntöttek végül az eladás mellett.
7. Előre menekülni. Javaslat az eladási ár felhasználására.
Készítettek-e javaslat a befolyó eladási ár felhasználására? Szerintem nem, mert erről sem lehetett hallani. Általában a többségi frakció megszavazza az előterjesztést, ez tudható, nem kell különösebb tudás ennek felismeréséhez. De… azzal a javaslattal még ez esetben is védhetők a barcikaiak érdekei, ami az eladási ár felhasználásáráról szól. Vegyenek déli parti tábort? Támogassák évente egy meghatározott összeggel a táborozó diákokat? Szóval a lehetőség számos, de a korábbi eladási kísérletek esetén sem került előterjesztésre egyetlen ilyen javaslat sem. Miért nem?
8. Volt-e írásos javaslat a tábor bejárására? Miután állítólag évek óta nem üzemel, volt-e a táborvédő képviselőnek a hosszú , zárva tartó évek során olyan írásos javaslata, előterjesztése, hogy intézményvezetők, civil szervezetek képviselői utazzanak el Balatonszepezdre, tekintsék meg a tábort, s tegyenek javaslatot a továbbiakra. Persze az sem lett volna baj, ha néhány gyermek is utazik, hiszen róluk szól a tábor.
9.Valós információt érdemes továbbítani, avagy miért hivatkoztak olyan mondatokkal Demeter Zoltánra, amiket nem mondott .
A neten terjedt a hír, valamelyik szervező megosztásában, hogy Pogány István képviselő úr találkozott Demeter Zoltán országgyűlési képviselővel, aki ígéretet tett arra, hogy a barcikai lakosok postaládáiba tájékoztató anyagot fog küldeni. Megkerestük Demeter Zoltánt, aki az alábbiakról tájékoztatott. Valóban tárgyaltak Pogány István képviselő úrral. Elmondta neki, hogy ez a képviselő testület ügye, ebbe ő nem szólhat bele, nincs erre felhatalmazása, nincs joga, s valós információi sincsenek a táborról.
Nem tudja, hogy miért zárták be, mióta nem működik, felújítható-e még a tábor, stb. Tanácsot adott a képviselő úrnak arról, hogy mint képviselő, milyen jogai és lehetőségei vannak. Elmondta, hogy kérhet információt a bezárás okairól, kérheti a felújítás költségeinek megtervezését, a várható táborozók létszámának felmérést, stb, stb. . Vagyis minden olyan információhoz hozzájuthat, amikről Demeter Zoltánnal való találkozás idején semmiféle információja, adata nem volt a képviselőnek, s amik miatt a táborról érdemben nem is tudtak beszélni. S elmondta azt is, hogy az adatok ismeretében készíthetnek egy kiadványt, melyet eljuttathatnak minden kazincbarcikai postaládájába, ezek egy ilyen akció elemei.
Nos, ez nem azonos azzal, ami a neten terjedő hír volt, s tulajdonképp átrakták a felelősséget Demeter Zoltánra, ami azért nem fair.
Ezek csak töredékét jelentik annak, amit egy komoly, valóban táborvédő munkához el kellett volna végezni. E nélkül egy nemes ügy eredménytelen lehet, de a lényeg megvan, beáldozták a jövő évi választás érdekében, hátha hoz szavazatokat.
.rizner-