PÜNKÖSD

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, ennek megfelelően Pünkösd vasárnap és hétfő legkorábbi időpont május 10-11., a legkésőbbi június 13-14. Neve a görög pentekosztész ‘ötvenedik’ szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
“És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.”

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A Pünkösd jelképei: a pünkösdi rózsa, galamb, tűz és szél.

Pünkösdi ünnepkör
A pünkösdi ünnepkör több hétig tartó időszak, amibe több szokás tartozik. Alapvetően négy részre oszthatjuk:
Áldozócsütörtök
Pünkösd
Szentháromság ünnepe
Úrnapja

PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK

Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűztek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi király
A pünkösdhöz számos népszokás kapcsolódik, a legismertebb közülük talán a pünkösdi királyválasztás. Mivel hazánkban már a XVI. században ismert volt a pünkösdi királyság értéktelen és múló voltára való utalás, feltételezhetjük, hogy maga a szokás is általánosan és régóta elterjedt volt már akkoriban.
A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre.
Még a kocsmában is ingyen ihatott, fogyasztását a közösség állta.

Törökbasázás
Többnyire egy kisfiút nagyobb nadrágba öltöztettek, amit kitömtek szalmával és felöltöztettek úgy, hogy egy török basára emlékeztessen. Őt körbe vitték a faluban és minden udvarban bottal ütötték, hogy táncoljon és ugráljon ajándékokért cserébe.
Pünkösdölés
Felvonulás, táncolás, éneklés volt jellemző erre a szokásra is. Legények, leányok a faluban felvonultak a pünkösdi királlyal és kirányéval és közben adományokat gyűjtöttek.

Zöldágazás
A zöldágazás vagy zöldághordás esetén a fiúk és lányok együtt hordanak körbe a faluban zöld ágakat, virágokat. Közben énekelnek, verset mondanak. Ezzel is a tavaszt köszöntik, ünneplik. Innen ered a “bújj, bújj zöld ág…” kezdetű vers. Gyerekdalként, játékként maradt fenn, amit egész évben játszanak.
A zöld ágakat szokás volt bevinni a házba, ami védelmet jelentett a rontás ellen és védte a terményt. Ablakra, ajtóra, falra is kitűzték őket.

Pünkösdi ladikázás
A legények a leányokat pünkösd másnapján megcsónakáztatták. A leányok díszes evezőket vittek magukkal.

Tavaszköszöntés
A zöldághordáshoz hasonlóan zöld ágakat tűztek ki az ablakokba, kerítésre, ajtóra, a szobákba is. Ezzel tartották távol a villámokat, rossz termést.

Rabjárás
A fiúk lábait összekötik és házról házra járnak és kérik, hogy “segélyezzék szegény katonákat”. Az adománygyűjtés van itt is a középpontban.

Falujárás
Tojás, szalonna, sonka adományokat gyűjtöttek a falun körbejáró legények. Lóháton, felpántlikázva, virágcsokorral a kalapjukban egy segítővel gyűjtötték a sok finomságot. Majd este abból rendeztek mulatságot az egész falunak.

Mátkálás
A tavaszi népszokások között is megtalálható. Más néven komatálküldés. Az azonos neműek barátságát erősítette meg. Jellemzően ők küldték egymásnak a tálat, kosarat, ami mindenféle finom étellel volt tele. Ha elfogadta az illető a barátságot, akkor szintén étellel megrakva küldte vissza.

Pásztorok megajándékozása
A pásztorok ilyenkor a gazdáktól bort és kalácsot szoktak kapni a kihajtott állatok számának függvényében.

Csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsúnak a 15. századig nyúl vissza a hagyománya, de még ma is minden évben megtartják. Pünkösd idején a csíksomlyói Mária kegyhelyhez zarándokolnak a keresztények és felvonulnak.