(Beszámoló és képgaléria)
Az Újkazinci Baráti Kör ismét egy különleges előadót látott vendégül. Boldogkőváraljáról érkezett Kazincbarcikára Subert Vilmos, aki pásztor, agronómus, népdalénekes, dalgyűjtő, s hihetetlenül vidám ember. A rendezvényen Bodó József beszélgetett Subert Vilmossal, ahol szóba került gyermekkora, a pásztorélet szépsége és nehézsége, a dal szeretete. S szinte minden egyes témakört dallal kötött össze a klub vendége, örömet, mosoly csalva a közönség arcára. A közel egyórás beszélgetés minden részletét nem tudjuk közölni, így csak egy-egy szeletét emeljük ki a beszélgetésnek.
–Milyen volt a pásztorélet?
-Nehéz, de szép. Ennek az életnek az egyik szépsége, hogy a pásztorok a legszabadabb emberek. A természet részei vagyunk, annak a természetnek, amit lassan-lassan elvesznek tőlünk, és az emberek is elfelejtik. Ma, amikor sokaknak van kertje, alig-alig termelnek benne. Pedig az ott termelt zöldségnek, gyümölcsnek más az íze , mint a nagy áruházakban árultaknak.
–Van még pásztorélet, szükség van rájuk?
– Szükség van rájuk, bizony.! Ma sajnos visszaszorulóban van, nagy számban a Hortobágyon, meg még 1-2 nemzeti parkban léteznek. A pásztorélet szép, de nehéz munka, a mai fiatalok nem nagyon szeretik ezért. Pedig a pásztorok a legszabadabb emberek, s ez hatalmas, felszabadító érzés.
-Sokat emlegette beszélgetésünk során, hogy ön boldog ember? Boldog, büszke?
-Én boldog ember vagyok, mert szeretnek engem. S boldog ember vagyok, mert másokat szerethetek. Boldog ember vagyok, mert az enyém volt a legszebb és legszabadabb foglalkozás, s dalolhatok, ami nekem, s másoknak is öröm. Olyan, hogy büszkeség, számomra nem létezik. Csak a boldogság.
Szerkesztőségünknek is lehetősége volt, hogy rövid időre beszélgessen Subert Vilmossal.
– Bármerre járunk idehaza, azt tapasztaljuk, hogy az emberek lehajtott fejjel közlekednek. Ön mosolyog, vidám, tele életerővel. Mi a véleménye erről.
-Aki a gondjaival él, nem tekint a jövőbe, az bizony lehajtja a fejét. Az ég felé kell emelni a tekintetünket, a jövőt, a szépet kell keresni. Én mindig az eget fürkészem, s boldog vagyok.
-Milyennek ítéli meg a mai fiatalokat?
-Puhányok, érdektelenek, tisztelet a kivétel. Én mindig azt mondom, a gyerek olyan lesz, amilyennek a szülei nevelik, a nevelés az ő felelősségük. Az iskola alakíthat rajta, de megváltoztatni nem tudja. Az, hogy a gyerekek ilyenné váltak az a szülők hibája.
–S mi a véleménye a mai világról?
-Jól és értelmesen élni csak akkor lehet, ha harmónia van. Az, amikor az embereket egymás ellen uszítják, az a világ előbb utóbb elveszik. Ma az uszítás világát éljük, s ennek szomorú következményei lehetnek.
A képgaléria a képre kattintva nyitható meg.
Keresse fel hírportálunkat, olvasgasson a különböző rovatok cikkei között.https://hirozon.hu/
Lájkolja facebook oldalunkat, ott minden hír megjelenik: https://www.facebook.com/hirozon.hu
