IZSÓFALVA…ahol sikerült kilábalni a mindennapok nehézségeiből

Izsófalva is azok közé a települések közé tartozik, ahol a bányák bezárása utáni időszakot többszörösen megszenvedték. Bezártak a bányák, megszűnt a termelőszövetkezet, az emberek munka nélkül maradtak. Rengetegen hagyták el a települést ebben a   reménytelen helyzetben. Ki egyedül próbált szerencsét, s kereste a boldogulást az ország más pontján, ki családostól költözött el. Nehezítette a helyzetet, hogy felbomlott az Ormosbánya-Izsófalva-Rudolftelep közös igazgatása, mindannyian az önálló lét útjára léptek. Ebben a nincstelen időszakban az új feladatokkal történő megbirkózás rendkívül nehéz feladatot jelentett.
A település e nehéz éveiről a változásokról a jövő kihívásairól beszélgettünk Ötvös Bélával, Izsófalva polgármesterével.

-Mikor érzékelték, hogy bezárhatnak a bányák?
-A  bánya bezárások előszelét már a 80-as években lehetett érzékelni, hiszen egymás után zártak be az üzemek. Emiatt mondhatjuk azt is, hogy fokozatosan történt a leépülés, a települések szép lassan elnéptelenedtek, pontosabban jelentősen csökkent a lakosság számuk.

-Gondolom, erre a problémára csak ráerősített az, hogy a település kiválva egy közös igazgatásból, önálló útra lépett?
-1990-ben volt lehetőségét szétválni, ez meg is történt Rudolftelep, Ormosbánya, Izsófalva vonatkozásában. Ez nyilván gonddal-bajjal járt, hiszen  bizonyos dolgokat könnyebb volt együtt megcsinálni. Ez érintette Izsófalvát is, hiszen az önálló élet feltételeit ki kellett alakítani, amihez igazából nem társult pénzügyi támogatás.

-Mennyi időbe telt amíg az önkormányzat erőre kapott?
– Ez bizony  sok időbe telt, nagyjából nyolc évvel ezelőtt kezdődött a kilábalás. Ekkor csillant fel először a lehetőség,  ekkor láttuk azt, hogy vannak pályázatok, amelyek segíthetnek a településeknek. A kormányzati döntésnek köszönhetően minden átgondoltabb lett, ebbe beletartozik a működési  finanszírozás, és beletartoznak a pályázati lehetőségek is.

Pályázatok révén megvalósult az önkormányzat és az óvoda hőszigetelése, és  az egészségház felújítása.  Kialakítottuk az idősek otthonát és megszépültek a szociális lakások.  Látható, hogy a fejlődés folyamatos volt. 2019 után is, amikor a pandémia, és a háború nehezítette az életünket, akkor is folytatódott a fejlesztés. Létre  tudtuk hozni pl. az idősek napközi otthonát, egy lepusztult kocsma épületet alakítottunk át e célra, mely idősek körében nagy népszerűségnek örvend. S az idősek otthonával nem mellékesen sikerült 4 új munkahelyet is létrehozni.
Izsófalva az egyik olyan település, ahol a legrosszabb állapotban voltak a belterületi utak, közülük négyet sikerült felújítanunk. Ugyan ilyen fontos feladat volt az iskola ebédlőjének felújítása, s a  kazán cseréje. Most nyertünk 150 millió Ft-ot csapadékvíz elvezetésre. Örömünkre   a településen átvezető út is megújult.



Mondhatjuk azt, hogy a település figyel a pályázati lehetőségekre, igyekszik felelősen gazdálkodni?
Ez valóban így van, hiszen a pályázat fontos fejlesztési lehetőség, a pénzeket pedig nem engedjük eltapsolni.

-Van-e más lehetőség arra, hogy pénzhez jusson az önkormányzat?
Az utóbbi időben megtelepedő vállalkozások adófizetése meghatározó. Ki lehet emelni a település határában volt tsz helyén létrejött vállalkozást, de több szolgáltatás is létrejött. Az iparűzési adóbevétel számunkra fontos, hiszen ez saját forrást jelent. Ezt fel tudjuk használni önerős pályázatokhoz, de önálló fejlesztésre is lehetőséget biztosít.
Két példát  mondok erre. A falu elején lévő út felújításához 3,5 millió Ft önrész kellett. Volt, beadtuk a pályázatot, felújítottuk az utat. De ugyan így önrész kellett egy támfal építéséhez. Számunkra ez fontos, völgyben fekszünk, a lezúduló csapadékvíz komoly gondot okoz. Ilyen volt a 2020-as villámárvíz is.

Anyagi gondjaink, arra vonatkozóan, hogy a legfontosabb feladatokat meg tudjuk csinálni, nincsenek. Van árokásó gépünk a vízelvezető árkok takarítására, Vannak gépeink a közterület gondozására, karbantartására. Tehát számunkra fontos az iparűzési adó bevétele.

-Mi az, amit még fontos dolognak tart, amit szeretne megvalósítani?
A belterületi utaknál még mindig van tartozásunk a lakosság felé, több olyan is létezik, amelyiket újra kell aszfaltozni. A másik nagy probléma  a csapadékvíz elvezetés megoldása. Mint említettem,  egy völgyben fekszünk, a lezúduló csapadékvíz egyre többször okoz gondot. A település biztonsága érdekében ez mindenképp meg kell oldani.
Ma olyan pályán van Izsófalva, ami a folyamatos fejlesztést lehetővé teszi,  s ez nem kis dolog.  Ebben része van a képviselő-testületnek, a hivatal munkatársainak, s mindazoknak, akik segítik munkánkat. Együtt tudunk előbbre jutni, Izsófalvát élhetőbb, szerethetőbb településsé tenni. Hiszek abban, hogy ez így van és így lesz.

A cikk a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.