Európa különleges tava az Arlói-tó

Életünk Borsod rovat
Nincs olyan útikönyv, amelyik ne tenne említést az Arlói-tóról. Valóban gyönyörű természeti környezetben fekszik, s különleges a tó létrejötte is, hiszen az erdélyi Gyilkos-tó testvére, s kialakulást tekintve Európában csak 2 ilyen tó létezik, ez a kettő.

További hírekért keresse fel hírportálunkat:https://www.hirozon.hu, vagy lájkolja facebook oldalunkat, ahol minden hír megjelenik:https://www.facebook.com/hirozon.hu

Az egészen biztos, hogy a túrázni vágyók paradicsoma az Arlói-tó környezete. Ha valaki viszont vízparton szeretne pihenni, azt csalódás érheti, hiszen a tó partján sétálni nem nagyon lehet, pihenő padok sincsenek, ahonnan a tájban lehetne gyönyörködni.
A tó egy részét közvetlenül a tó partján épült üdülők foglalják el, így nem lehet lemenni a tóhoz. Jelentős részét foglalja el a strand. Annak ellenére, hogy a kiírás szerint minden nap nyitva van (gondolom, hogy a tóhoz le tudjanak menni, akik a parton szeretnének sétálni), nem volt nyitva. A tó egy részét pedig nádas borítja.

Bizonyára az ott élőknek főként nyáron a strand kellemes pihenést nyújt. A turisták számára a látvány lenyűgöző lehet, de igazi pihenést nem kínál a tó környéke az ide tévedő vándor számára. Nagy kár érte!

Közép-Európában egyedülálló természeti látványosságot kínál az Arlói-tó és térsége. A településtől DK-re, kb. 1 km távolságra, a Suvadás utca és a  Várhegy utca által közrefogott területen helyezkedik el a suvadással létrejött tó. A hegyoldal lecsúszott, és eltűnt az alatta kivájt bányajáratokban, a lezúduló homok pedig elzárta a forráspatak útját, és így közel 30 holdas tó keletkezett. 
A XIX. század végén és a XX. század elején  Arló település keleti részén intenzív barnakőszén bányászat folyt. Fejtési eljárásaihoz tartozott a robbantásos frontfejtés, mely kisebb-nagyobb rezonanciákat okozott egyes területeken. A Csahó-hegy geomorfológiai adottságai (vízzáró agyagréteg felett vízátengedő homok) és a kis földmozgások következményeként három ízben szakadt le a hegy nyugati feléről egy-egy jelentősebb földtömeg. 1863-ban, 1910-ben és 1929-ben voltak jelentősebb tömegmozgások és zárták el egyre jobban a Szohony-völgyet. A csuszamlás hossza 300 méter, mélysége pedig 50-60 méter, amit a függőleges szakadás jól szemléltet. A földmozgást a térség megszüntetett bányajáratai idézték elő, amelyek beszakadtak, a fölöttük lévő hatalmas földtömeg pedig eltűnt a mélyben, illetve lezárta a völgy bejáratát. A gátszerű képződmény eltorlaszolta a patak útját, így megszűnt a területről a forrás- és csapadékvíz lefolyása. Az évek során felgyülemlett víztömeg legnagyobb mélysége eléri a tíz métert. A folyamatosan emelkedő vízszint eláradással fenyegette a falut, így meg kellett oldani a szintszabályzást. Többszöri kísérlet eredményeként jött létre a mai bukóaknás szabályzó.

A galéria a képre kattintva nyitható meg.

Please follow and like us: