16 évvel ezelőtt, 2005. január 14-én landolt először űrszonda a Szaturnusz holdján

A Naprendszer  egyik leglenyűgözőbb bolygója a Szaturnusz, hiszen látványos gyűrű öleli körbe. Nem véletlen, hogy a különlegessége miatt a csillagászok kutatásának is középpontjában állt és áll.

További híreinkért látogasson el hírportálunkra: https://www.hirozon.hu, vagy lájkolja facebook oldalunkat, ahol minden hír megjelenik: https://www.facebook.com/hirozon.hu

A Cassini–Huygens a NASA által tervezett, s  17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája volt, amelyet Giovanni  Cassini  olasz származású francia csillagászról neveztek el. Ez a tudományos célú űrkutatás egyik  legnagyobb szabású vállalkozás volt. Célja hogy 2004 és 2008 között a Szaturnusz bolygó környezetének vizsgálata és egy leszállóegység , a Huygens eljuttatása a Szaturnusz egyik holdjának, a Titánnak a felszínére. A kísérlet sikeres volt, 2005. január 14-én landolt az űrszonda a Titán felszínén.

A Cassini tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének meghatározása; a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása; a Szaturnusz légkörének vizsgálata a felhők szintjén; a titáni felhők időbeli változásának vizsgálata; a Titán felszínének vizsgálata.

A Cassini–Huygens program összköltsége 3,26 milliárd dollár volt, amiből 1,4 milliárd az építés, 704 millió a működtetés, 54 millió a követés és 422 millió a Titán IV hordozórakéta költsége volt.

A Szaturnusz és holdjai

Fotók: NASA