Honnan ered a naptárunk?
A legtöbb országban jelenleg használt naptár a római naptárból származik, melyet Krisztus előtt 46-ban Julius Caesar reformált meg – innen ered a Julián naptár elnevezés . Célja az volt, hogy kiküszöbölje azt az eltérést, ami az évi 366,25 nappal számoló római naptár és az évi 365,24219 napos csillagászati naptár között volt megfigyelhető.
Julius Caesar alexandriai csillagászok megfigyeléseire támaszkodva bevezette a szökőéveket, melyek átlagosan évi 365,25 napot eredményeztek, jelentősen megközelítve ezzel a csillagászati év hosszát. De ez sem volt elég pontos….
…hiszen a Julián naptár továbbra is mutatott különbséget a csillagászati naptárhoz képest: az eltérés mértéke 134 évenként egy nap. Ez az oka annak is, hogy a karácsony estét december 24-én, és nem december 21-én ünneplejük: a IV. században, amikor Jézus születésének ünnepét rögzítették, a téli napforduló december 21-e helyett már 24-ére esett. A XVI. századra az eltérés már tíz nap, innen a mondás, hogy „Szent Barnabás napja (június 11.) a leghosszabb nap az évben”.
1582-ben aztán XIII. Gergely pápa újabb reformot eszközölt, hogy a naptár a csillagoktól való eltérést behozza, és módosította a szökőévek kiszámításának módját is. Így a róla elnevezett Gergely-naptár szerint az év 365,2425 napból áll, ami már valóban erősen megközelíti a csillagászati év 365,24219 napját: az eltérés már csupán tízezer évenként három nap.
A Gergely-naptár gyorsan elterjedt, előbb Nyugat-Európában, majd a világ többi részén is. Az évek során a nemzetközileg elfogadott naptár a Gergely-naptár lett, ennek ellenére- főleg a vallási kultúrában- más naptárak is használatban vannak a világ különböző pontjain.
Az iráni naptár vagy más néven modern perzsa naptár a Nap járásán alapuló naptár, amely sokban hasonlít a Gergely-naptárra, azonban a noruz (újév) napja a tavaszi napéjegyenlőség, ami egy 13 napos ünnepség kezdete. Az év 365 napos, amit 12 hónapra osztanak. Az első 6 hónap 31 napos, a következő öt 30 napos, az utolsó hónap 29 napos, szökőévben pedig 30. A naptár kezdő eseménye, amikor Mohamed próféta elhagyta Mekkát, a Gergely-naptár szerint 622-ben. Náluk tehát január 1-jén 1398-lesz.
A zsidó naptárban az időszámítás kezdete 1. tisri 1., ami a keresztény időszámítás szerint Kr. e. 3761. október 7.. Így náluk a jövő esztendőben 5781-et írnak. A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos.
Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16, ez az iszlám időszámítás kezdete. Az iszlám időszámítás a hidzsráról kapta a nevét, amelynek jelentése: Mohamed próféta kivándorlása, áttelepülése, (helytelenül “futása”) Mekkából Medinába. Ezek alapján e naptár szerint a következő évben 1398-at írnak.
Az örmény naptárban a kezdőév a keresztény időszámítás szerint 552, ez az örmény korszak kezdete. Náluk tehát 1469 jön.Ezek csak példák, hiszen számtalan más naptár létezik (hindu, kínai, stb.)
További híreinkért látogasson el hírportálunkra: https://www.hirozon.hu, vagy lájkolja facebook oldalunkat, ahol minden hír megjelenik: https://www.facebook.com/hirozon.hu