Az év leglátványosabb csillaghullása augusztus 13-án lehet. Sokan várják ezt az időszakot,, amikor sok-sok hullócsillagot, meteort láthatunk az éjszakai égbolton. Bár sötétedés után egész évben láthatunk hullócsillagokat , mégis ez a nyár végi csillaghullás a legismertebb.
Sokan a máglyahalált halt Szent Lőrinc mennyből visszahulló könnyeiként ismerik ezt a meteorrajt, míg ókori görög-római mondák szerint a földet teszik termékennyé ezek az isteni eredetű hullócsillagok. Ezek a meteorok az égbolt majdnem bármelyik részén felbukkanhatnak, ám látszólag mind a Perseus csillagkép irányából érkeznek. Ezért őket Perseidáknak, Perseus fiainak nevezik.
Már július végén észlelhettük az első Perseidákat, de augusztus végéig bármelyik tiszta éjszakán megpillanthatjuk őket. A legtöbb meteort, a fényjelenségeket, éjfél után figyelhetjük meg. Ez a csúcshoz közeli éjszakákon (augusztus 11-13.) az óránkénti ötvennél is több lehet, de ezeken az estéken éjfél előtt is több tucat meteort láthatunk.
Mik is ezek a hullócsillagok? Csillagok egyáltalán?
Meteoroid = egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük;
Meteor = az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt (népies nevük hullócsillag), azaz elégnek a légkörbe érkezést követően.
Meteorit = a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld (vagy egy másik égitest, például a Hold, a Mars stb.) felszínével való ütközéskor nem semmisül meg (a Földet érő meteoroid tehát a meteorit.)
Akkor mitől is van a mostani meteor hullás, azaz csillaghullás?
A Föld a Naprendszernek azon a részén halad át, amit a Swift-Tuttle üstökös magjának jeges felszínéről elszabadult porszemcsék, borsóméretű kavicsok népesítenek be. A törmelékfelhő elemeit, meteoroidokat látjuk megsemmisülni a Föld légkörében kb. 80 kilométeres felszín feletti magasságban hullócsillagként. Az Esthajnalcsillagnál, vagyis a Vénusznál fényesebb meteorokat tűzgömbnek nevezzük.
Természetesen az év más időszakaiban is megfigyelhetünk meteorrajokat. A legtöbb meteor üstökösöktől származik, de sok esetben akkor keletkeznek meteoroidok, amikor aszteroidák, több méteres vagy akár kilométeres sziklák, egymásnak ütköznek vagy akár a Hold, vagy a Mars felszínébe csapódnak.
