Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon.
Szent
Iván hava (Nyárelő, Napisten hava) Junónak, a
Holdistennőnek a hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója
s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és
szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság
harmóniájában kifejlett női szépséget.
Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a
napok. (Egész pontosan június 21-én) Ezen a napon minden megtörténhet.
Szent Iván éjszakája 3 nappal követi a csillagászati nyár beköszöntét, aminek oka részben a naptárreformban gyökerezik., hiszen korábban június 24-én volt a csillagászati nyár beköszönte, s ezzel a leghosszabb nappal és legrövidebb éjszaka időpontja.
Ezt a napot nyárközépnek is nevezik, országonként más-más nevet adtak neki attól függően, hogy a nyárközéphez vagy Szent János napjához kötötték.
NÉPHAGYOMÁNY
Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják – a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék.
A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek, a
nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást az újjászületést jelképezte.
Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó
népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak,
amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő
bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon.
A Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek is különleges erőt tulajdonítottak. Ilyenkor úgy hitték, hogy az összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért ezt az éjszakát mágikus tevékenységek űzésére alkalmasnak tartották. Elsősorban azonban mulattak, hintáztak és táncoltak a tűz körül. A legények nyírfaágat vittek választottjuk ablaka alá, a leányok pedig növények segítségével igyekeztek megjósolni, ki lesz a jövendőbelijük. Szent Iván-napjával véget értek a mezei munkák és kezdetét vette a kaszálás ideje.
Fotók: MTI/Balázs Attila