Szent György nap:”Ha ezen a napon nem látszik ki a varjú a búzából, jó termés lesz.”

Szent György-napja meghatározóan fontos volt a mezőgazdasági év szempontjából. A téli istállózó állattartás után e napon hajtották ki az állatokat a legelőkre. Magyarországon április 24-e, Szent György napja a rendőrség napja

SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY

Kb. 270-ben született előkelő családból. Római katonaként hamar magas pozícióba került. Amikor azonban Diocletianus császár elkezdte üldözni a keresztényeket, ő a császár ellen fordult. Börtönbe vetették, megkínozták, majd 303. április 24-én kivégezték. Mind a keleti, mind a nyugati keresztény egyház vértanúként és szentként tiszteli.
A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták.

Szent György  igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. A 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

Sárkányölő Szent György több lovagrend patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. Évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények pártfogója volt, manapság pedig még a cserkészeké és a rendőröké is. Számos község, hegy, templom kapta róla a nevét az utókor tisztelete jeléül.


MEGKEZDŐDÖTT AZ ÁLLATOK KIHAJTÁSA

Szent György napját   Európa nagy részében a tavasz kezdetének tekintik, amikortól kezdődően állandósul a jó idő.
Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban  zöldággal történt. A zöldág a néphit szerint az állatok gyarapodását szolgálja ( „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”). Ha a zöldág ráadásul nyírfa vagy rózsafaággal történt, az még a rontást is elhárította.
Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át

HIEDELMEK, IDŐJÓSLÁS
A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan.
-Turán azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.
– Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent.

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz.
– Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.
– A Szent György nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Please follow and like us: