A katyńi vérengzés évfordulójára

Bár az emléknap hivatalosan tegnap volt, de a húsvéti ünnep egyébként is mélyponton levő hangulatát nem kívántuk tovább rontani ilyen szomorú történelmi esemény felidézésével.

LENGYEL-OROSZ BARÁTSÁG MÁRPEDIG NINCS
A  magyar-lengyel barátság kiemelkedően elismert nemzetközileg is. Ugyan ez nem mondható el a lengyel-orosz barátságról, melynek gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, de  meghatározó eseményei a XX. században játszódtak le. Időrendben visszafelé haladva rengeteg dolog keserítette meg a lengyelek életét.
Az oroszok szerepe a Szolidaritás mozgalom felszámolásában, Lengyelország politikai megszállása a II. világháború befejezése után, az ország hadüzenet nélküli megtámadása 1939. szeptemberében.
S a katyni vérengzés, amit a szovjetek sokáig tagadtak, és a németekre tolták a felelősséget. A tények (amiről a lengyel nép suttogott) kiderültek, s ez csak tovább mélyítette a két nép közötti ellentétet.

KATYN
1939-ben a Lengyelországot  hadüzenet nélkül megtámadó szovjet hadsereg rengeteg foglyot ejtett. Erre többek között azért is volt lehetősége, mert a német-szovjet megnemtámadási szerződés értelmében  német támadás esetén a keleti területeket a Szovjetunió elfoglalhatja. Nos, a német és szovjet támadás két tűz közé fogta a lengyel hadsereget, az ország rövid idő alatt elbukott.

1940. március 5-én Beríja, a Szovjetunió népbiztosa által megküldött levél volt a  kezdet. Beríja azt írta a Szovjetunió területén raboskodó  több mint húszezer lengyel  hadifogolyról, hogy „a szovjet hatalom elkötelezett ellenségei és a megjavulás reményével nem kecsegtető személyek”, ezért az NKVD indokoltnak tartja 14 700 hadifogoly és 11 000 rab agyonlövését.

A gyilkosságok áldozatait  a Szmolenszk melletti Katynban , valamint Mednojében és Harkov  elővárosát képező Pjatnyihatka  erdeiben tömegsírokban hantolták el. A kutatások még ma is tartanak, s két újabb helyszínt is feltételeznek (Kijev, Minszk) . Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték.

A kivégzések  körül is sok még ma a kérdőjel. Kirill Jevsztafjevics Borogyenkov börtönőrnek az 1980–90-es évek fordulóján felvett vallomása alapján kijelenthető, hogy a gyilkosságok tényleges végrehajtói többek között a szmolenszki NKVD börtön felügyelői voltak.

MIÓTA EMLÉKNAP?
A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyńi bűntény áldozatainak emléknapja. (1943-ban ezen a napon tárták a németek a világ nyilvánossága elé a több nemzetközi tudós által is alátámasztott tényeket.)

Borítókép: A katyńi tömeggyilkosság áldozatai tiszteletére létrehozott emlékkert bejárata.

Please follow and like us: