HA HÚSVÉT, AKKOR HÚSVÉT-SZIGETEK

HÚSVÉT-SZIGETEK
A Húsvét-szigetek  a Csendes-óceán  délkeleti részén, Óceánia területén található.  1888 óta Chíle tartománya, lakói néprajzilag  a  polinéz  népcsoporthoz tartoznak. A sziget fővárosa és egyben egyetlen települése Hanga Roa. 
A Húsvét-sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor révén vált ismertté. Sokan nevezik “Hosszúfülűek” szigetének is, hiszen az itt található kőszobrok különleges látványa a lelógó hosszú fül.
A mintegy 120 km2 területű vulkanikus sziget 3780 km-re található a dél-amerikai partoktól. A Húsvét szigetek misztikus hely. Részben talán azért, mert a hely az óceán közepén terül el, több mérföldnyire minden lakott helytől, részben pedig azért, mert több mint furcsa az a láva táj, ahol szokatlan látvány, az egész szigeten elszórt ezernél is több óriás szobor,a  moai található.

Húsvét-szigetek


MIÉRT A HÚSVÉT NEVET KAPTA SZIGET?
Nevét  Jakobb Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

Jakobb Roggeveen azt a feladatot kapta, hogy kutassa fel  a déli kontinenst. Három hajóval indult útnak. A Horn-fok megkerülése után 1772. áprilisában, Húsvét első napján fedezte fel azt a szigetet, amit Húsvét-szigeteknek nevezett el. Ő volt az első európai, aki megpillanthatta a hatalmas moai szobrokat.
Az 1721-1723 közötti tengeri utazása során a Húsvét-szigetek után felfedezte a Szamoát, Bora Borát és  a Társaság-szigeteket.

A MOAIK
A szigeteket a kőszobrai tették ismertté. Többféle formában készültek, a legjellemzőbb azonban a hosszúkás arcú, és nagy fülű férfi fej  volt. amelynek a felső teste tele van apró mintákkal, ezek minden bizonnyal tetoválásokat jeleznek.
A hatalmas szobrokat arccal a sziget belseje felé állították fel, a felfedezők csupán egyetlen ponton találtak a nyílt vizek felé tekintő moai-okat.

A szobrok kifaragása, szállítása, és felállítása hatalmas vállalkozás volt. Becslések szerint egy nagy szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telhetett. A szobrok felállítása kétféleképpen történhetett, de hogy a valóságban hogyan csinálták, nem tudjuk.

Az bizonyos, hogy a szobrok készítésével a sziget lakói halára ítélték magukat. A hatalmas szobrok alapanyagának kibányászása miatt kivágták a fákat, megnőtt ezáltal a talajerózió. A lemosódó talaj miatt csökkent a termőföld területe, lehetetlenné vált a mezőgazdasági művelés (növénytermesztés, állattenyésztés), ráadásul a sziget túlnépesedetté vált. Belviszály tört ki,  ezek miatt éhínség ütötte fel e fejét, ami a népességszám drasztikus csökkenéséhez vezetett.
Lehetne úgy is fogalmazni, hogy a szigetlakók voltak az elsők, akik ökológiai katasztrófát okoztak saját életterükben. S sziget az erdőirtást a mai napig nem heverte ki.

A moaik

Fotók: Pollner.gov.pl

Please follow and like us: