Az önkéntesség a legnemesebb dolgok egyike. Rengeteg munkával, áldozattal jár, s cserébe sokszor ők kerülnek méltatlan helyzetbe. Az önkéntesség tiszteletre méltó dolog. Különösen az akkor, ha a baj első pillanatától kezdve igyekeznek segítséget nyújtani. Ők tudják, aki gyorsan ad, kétszer ad. S bár az önkénteseket ez nem foglalkoztatja, de nekünk tudni kell: ők példát mutatnak. Igaz rájuk a mondás: nem előre, hanem utánam, kövessetek!
A kazincbarcikai önkéntesek munkáját kívánjuk bemutatni a következő időszakban, több cikkben- ezzel is megköszönve mindazt, amit a közösségért tettek.
1. Segítség a rászorulóknak
A járvány gazdasági hatásai egyre jobban érezhetők, nincs olyan család, akit valamilyen módon ne érintene. S ma már egyre többet lehet arról is olvasni, hogy a szegénységben élők közül a borsodiakat sújtja leginkább a gazdasági visszaesés hatása. A legalacsonyabb jövedelműek szenvedik meg leginkább az árak emelkedését.
Nagy Eleonóra és Rostás Zoltán a környezetükben élők, hátrányos helyzetű családoknak igyekezett segítséget nyújtani. Önként!
Következő cikk: Akik a szájmaszkokat készítik
