Az étrendi célok meghatározása

4. rész: Összegzés és az étrendi célok meghatározása

   „Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.”- szól az egyiptomi közmondás, ami arra hívja fel a figyelmünket, hogy hajlamosak lehetünk megfeledkezni arról, hogy mennyire értékes kincsünk is az egészség. Sokszor csak akkor értékeljük azt, ha már nem vagyunk egészségesek. Hasonló a szemléletünk azzal kapcsolatban is, ahogyan a testsúlyunkra tekintünk? Mindaddig nem foglalkoztat a túlsúly, vagy az elhízás, amíg ennek talaján meg nem jelennek a betegségek? Bizonyára egyetért velem abban, hogy jobb egy problémát megelőzni, mint utólag kezelni. Ezzel összhangban ennek a cikksorozatnak az eddigi részei az elhízás megelőzésében kulcsszerepet játszó egészségtudatos táplálkozás szemléletének a kialakítására ösztönözte az olvasóit. Ezt a témakört most egy rövid áttekintéssel és a táplálkozás által elérhető célok megfogalmazásával zárjuk.

A táplálkozás és az egészség

   Mennyire számít az, hogy helyesen étkezünk-e? Az egészséges táplálkozás kb. 40%-ban járul hozzá az egészségünk megőrzéséhez, ami kicsit sem elhanyagolható. Napjainkban azonban az emberek egy része kevés figyelmet fordít erre a területre. Ez abból is látszik, hogy az elhízás jelenleg a leggyakoribb krónikus anyagcsere-betegség a világon. Ennek az egészségre gyakorolt negatív hatásához kétség sem fér, ugyanis több, mint húszféle szövődménnyel járó betegséget okozhat. Ahogy láthattuk, számos tényezőnek – köztük a genetikának is – lehet szerepe abban, hogy valakinél idővel súlyproblémák alakuljanak ki. A legújabb kutatások azonban rámutattak arra, hogy elsősorban táplálkozási és életmódi tényezők játszanak szerepet az elhízás kialakulásában.

A túlsúly, vagy az elhízás sajnálatos módon gyakran már gyermekkorban megjelenik. A szülők sokat tehetnek gyermekük védelme érdekében ezen a területen is. Létfontosságú részükről a példamutatás a gyermekeik egészséges életmódra nevelése szempontjából. Ilyen motiváló környezetben a kicsik kedve megsokszorozható, és ezzel együtt az étrendi változtatások gyakorlatba történ átültetése is sokkal eredményesebbé tehető.

Mennyire táplálkozok egészségesen?

Ahhoz, hogy elmondható legyen rólunk, hogy egészségesen táplálkozunk, törekednünk kell a kiegyensúlyozottságra, a változatosságra a felhasznált alapanyagok és ételek körét illetően, továbbá a mértékletességre. A szélsőségek minden tekintetben kerülendők, ideértve a hosszú távon igen alacsony energiabevitelt, vagy az egyoldalú táplálkozást. Annyi energiát kell naponta biztosítani a szervezetünk számára, amennyire szükségünk van; se többet, se kevesebbet. Az alapanyagcserénket és a napi energiaszükségletünket meg is tudjuk határozni különböző képletek segítségéve. Ez a tápanyagok megoszlásának kiegyensúlyozott arányával érhető el. Az energiaszükséglet 15%-át fehérjéből, 30%-át zsírból, 55%-át szénhidrátból fedezzük. Számos tényezőtől függ, hogy naponta mennyi táplálékra van szükségünk. Ide tartozik a biológiai nem, az életkor, a fizikai aktivitás mértéke, az esetlegesen fennálló betegség jellege (akut, vagy krónikus) és az aktuális testsúly.

Mikor, mit, mennyit?

Lényeges ezen a téren is a tudatosság. Az, hogy szánjunk időt arra, hogy ne maradjanak ki étkezések a nap folyamán. Étkezzünk rendszeresen – közel azonos időpontokban -, lehetőleg öt alkalommal, de egyszerre csak keveset. Ha gyakrabban és kisebb adagokat eszünk, akkor elkerülhető, hogy farkaséhség alakuljon ki. Ha nagyon éhesek vagyunk, könnyen megesik, hogy jóval többet fogyasztunk el egyszerre, mint amire szüksége lenne a szervezetünknek. Együnk minden egyes nap többször is zöldséget és gyümölcsöt, lehetőleg nyersen. Fogyasszunk rendszeresen teljes kiőrlésű élelmiszereket. Emellett pedig figyeljünk oda ételadagjainkra. Ehhez nyújt segítséget a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által elkészített táplálkozási ajánlást, amelynek az OKOSTÁNYÉR® nevet viseli.

Hogyan zajlik egy étrendi tanácsadás, és miben tud segíteni a dietetikus?

A szakember először is táplálkozási anamnézist vesz fel, ami számos részletre kitér. Majd a kapott információk ismeretében meghatározza az elérendő testsúlyt, a fogyás ajánlott ütemét, és a személyre szabott étrendet az ajánlott és kerülendő nyersanyagok körével, illetve a javasolt ételkészítési technológiával együtt. A továbbiakban általában szükséges a páciensek folyamatos nyomon követése dietetikai konzultációk keretében. Ezen alkalmakkor hasznos tippeket kaphat a páciens, hogy hogyan lehet csökkenteni a napi energia-bevitelt, hogyan tehető változatosabbá a diéta, vagy, hogy milyen információkat célszerű figyelni az élelmiszerek címkéjén.

Mivel a túlsúly leadása egy viszonylag hosszadalmas folyamat, kitartásra és türelemre van szükség. Az észszerű cél az esetünkben talán nem az lesz, hogy a normál testsúlyt elérjük, hanem az, hogy valamennyi plusz súlytól megszabaduljunk. Az erre tett kisebb-nagyobb változtatások ugyan idő és energiát követelnek a részünkről, de az eredményekért mindenképpen megéri megtenni.

   Ahogy láthattuk, tudatos döntések sorozata kell ahhoz, hogy a táplálkozási szokásaink által is hozzá tudjunk járulni egészségünk megőrzéséhez. Annak felismerése, hogyan vagyunk érintve ebben, továbbá az elhatározás, és ezzel összhangban a kezdeti lépések megtétele talán a legnehezebb lépések közé tartozik. De ha már a kezdeti nehézségeken, illetve az esetleges kezdeti kudarcokon átlendülünk, s kezdjük tapasztalni magunkon szemmel láthatóan is a pozitív változásokat, az örömmel és megelégedettséggel fog eltölteni.

   Kedves Olvasó! Köszönöm megtisztelő figyelmét. Kitartást, és sok sikert kívánok az egészségtudatos táplálkozás kialakítására és fenntartására tett erőfeszítéseihez.

Bóta Zsolt
A Kazincbarcikai Kórház dietikusa