Ebben az évben egy nappal többet dolgozunk: február 24-e szökőnap

Miért kell szökőnap?
Az emberiség által használt naptár és a Föld keringési ideje (1 év, ami alatt megkerüli a Napot) nincs pontosan szinkronban.
Bolygónk a Nap körül kering, egy keringést 365,242199 nap alatt tesz meg. Ezek a negyed napok négy év alatt egy napot  tesznek ki. Hosszú évek alatt az ebből adódó „elcsúszás” jelentős lett, korrigálni kellett a naptárt.  Ezért a Julius Caesar  nevéhez kapcsolódó julián naptár korrigálta az addigi eltérést, továbbá minden 4-gyel osztható év februárjába egy plusz napot iktatott  be.
Az akkori problémát megoldotta Julius Caesar, de a fennmaradó eltéréseket nem orvosolta. A julián naptár  alapján egy átlagos év hossza 365,25 nap lett. A különbség a csillagászati évhez képest 0,0076 nap évente, ez pedig azt jelenti, hogy 130 év alatt ismét összejön egy nap eltérés, a csillagászati év 1 nappal megelőzi a julián naptár szerinti évet.

Hogyan korrigálták az eltérést?
Az első naptár  tehát Julius Caesar nevéhez kötődik. (Nevét a Július hónap viseli a naptárban) Az általa bevezetett naptár azonban nem oldotta meg azt a problémát, hogy a négy évente történő korrekcióból még mindig fennmarad  0,0076  nap eltérés. Ez pedig azt jelenti, hogy 130 év alatt a csillagászati év 1 nappal megelőzi a julián naptár szerinti évet.
A korrekció 1582-ből  XIII. Gergely pápától származik.  Gergely pápa két korrekciót is végrehajtott az eltérés korrigálására.
Az első nikaiai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ében állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a julián naptár és a csillagászati naptár között. Ezért 1582-ben Gergely pápa elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy az eltérést kiküszöböljék.
 Magyarország  1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e szombat után, november 1-je vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár  (Gergely-naptár) meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.

Melyek a szökőévek?
A második korrekció: Gergely pápa a szökőéveket is módosított. Már nem minden negyedik év maradt szökőév, hanem  minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Ez azt jelenti, hogy az évszázadok évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
A Gergely-naptár  így remekül korrigálta az eltéréseket. Ez alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. (Ez minket talán már nem érint, mert 4582 lesz az az év, amikorra összejön egy nap eltérés.)
Így nem volt szökőév 1700, 1800, 1900, nem lesz az 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőévek: 1600, 2000 és 2400.

Miért február 24-én van a szökőnap?
A  szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23-ának felel meg, melyet a szökőnap követ.

Please follow and like us: