A gyermekkor olyan, mint a ház alapja. Ha a ház alapja jó, akkor remeképület emelhető rá.. Ha a gyerekek lelkileg, fizikailag egészségesek, harmonikusabb, boldogabb, egészségesebb felnőtt kora lehet.
Étkezésünk minősége meghatározza egészségi állapotunkat, nem kis felelősség tehát az egészséges táplálkozás megtanítása és alkalmazása. A gyermekeink szokásaiba 6 éves korig beleivódnak, a családban természetes, mindennapos viselkedési minták, így az étkezési szokások is.
ÁLTALÁNOS
TAPASZTALAT
A
kutatások azt igazolják, hogy az étkezés kultúrájára nem fordítanak a fiatalok
(sem) figyelmet, a terített asztal, a nyugodt családi étkezések egyre kevésbé
jellemzőek. A diákok és szüleik szemléletének változására lenne tehát szükség.
A fiatalok 70%-a egészségesnek, ezen belül 18% nagyon egészségesnek gondolja az életmódját, és csak nagyon kevesen (3%) tartják inkább egészségtelennek. De ezt nem igazolják a kutatási eredmények.
A nap „legbiztosabb” étkezése a vacsora, amit szinte mindenki heti többször fogyaszt, 92% mindennap. A reggeli sajnos nagyon sokszor kimarad.
HA
NEM REGGELIZIK A GYEREK
A
gyerekek számára a nap első fele a legmegterhelőbb, így a reggeli időszak
energia bevitele kiemelten fontos.
A szülők túlnyomó többsége ugyan tudja, hogy milyen fontos az első étkezés szerepe a gyerekek életében, de a megvalósítás hiányzik. A reggeli pedig különösen fontos annak érdekében, hogy a gyerekek kellő energiával feltöltődve birkózzanak meg azokkal a szellemi és fizikai kihívásokkal, amit az óvoda és az iskola jelent számukra. Az energia bevitel mellett az egészséges táplálkozást is fontosnak tartják a szülők-, legalábbis elméletben. A gyakorlat ugyanis mást mutat.
Az a gyerek, aki nem reggelizik, az iskolában fáradékony, kedvetlen, nem tud figyelni. A folyadékhiány miatt sokszor fejfájásra panaszkodnak. S a sort lehetne folytatni.
MENNYIEN REGGELIZNEK ÉS MIT ESZNEK A MAGYAR GYEREKEK?
Sajnos idehaza három gyerekből egy reggeli nélkül indul az iskolába. (Ez az arány Ausztriában 15 %.)
A gyerekek 43 százaléka fehérlisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a gyerekek 16 százalékának reggelijében szerepelnek. Zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek 35-39 százaléka fogyaszt reggelente rendszeresen, további 30 százalékuk alkalmanként, tehát mintegy egyharmaduk reggelijéből teljes mértékben hiányoznak ezek az alapvető, rostokban gazdag élelmiszerek. A fentieken túl jellemző a túlzott zsírfogyasztás, ezen belül is a jótékony, többszörösen telítetlen zsírsavak alacsony arányú fogyasztása.
A gyermekek egynegyedénél tapasztalható hiányos rost fogyasztás, ami főként a fehér lisztből készült kenyerek és pékáruk túlzott méretű fogyasztásából, valamint a zöldségek és gyümölcsök hiányos fogyasztásából ered.
A gyerekek só fogyasztása négyszerese az ajánlottnak, ami tovább növelheti a későbbi életkorokban kialakuló, szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ez elsősorban a készen vásárolt pékáruknak és rágcsálni valók fogyasztásának a következménye.
A kalciumfelvétel nem elégséges, s ezt tovább rontja a nátrium és a foszfor igen nagy adagú, valamint a D-vitamin egyértelműen hiányos fogyasztása.u
A 7 és 10 év közötti gyerekek egynegyede kritikusan alacsony vízfogyasztónak tekinthető, de kisebb mértékben a 4 és 6 év közöttiek is érintettek – derül ki több kutatásból.
Következő cikk: Mit kellene reggelizni?
Borítókép: igenyes.hu
-rizner-