Ma van a berlini fal leomlásának 30. évfordulója

A berlini fal leomlása 1989. november 9-én a legújabb kori európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt. A fal lebontása az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma lett.

MIKOR ÉPÍTETTÉK ÉS MIÉRT?

1961. augusztus 13-án hajnalban “az NDK államhatárának biztosítása céljából” a hadsereg és a rendőrség egységei szögesdróttal, drótakadályokkal zárták le Kelet- és Nyugat-Berlin határát. Két nap múlva pedig megkezdték a betonelemekből álló fal felhúzását.

A berlini fal építése

A 155 kilométer hosszú, egész Nyugat-Berlint körülvevő, folyamatosan erősített, végül már 3,5 méter magas fal a várost 44 kilométer hosszan szelte át, vonalán 302 figyelőtorony és 20 földalatti bunker volt. Keletnémet területen 100 méterrel beljebb egy szögesdrótrendszer is húzódott, s még ennek megközelítése is szigorúan tilos volt. A két kerítés közötti “halálzónába” eső házakat elbontották, helyükre aknamezőt, vizesárokrendszert, kutyák futtatására szolgáló sávot telepítettek, a határőrök mindenkire lőttek, aki belépett a zónába.
A fal egyetlen éjszaka alatt családokat szakított szét, kelet-berliniek ezreit hagyta munka és megélhetés nélkül. Az első órákban számos atrocitásra került sor, a szigorú biztosítás ellenére az építkezés alatt 85 keletnémet katona és 800 civil szökött nyugatra.

Az első áldozat 1961. augusztus 22-én egy 59 éves nő volt, aki az épülő fal határán álló lakása erkélyéről akart a nyugat-berlini utcára átugrani. Azonban a kidobott matracok helyett a betonra zuhant. Az utolsó, egy 33 éves férfi, 1989. március 8-án saját maga készítette léggömbbel akart átjutni a fal fölött, de túl magasról ugrott ki, és halálra zúzta magát.

A KETTÉOSZTOTTSÁG VÉGE

Bár Erich Honecker, az NDK vezetője még 1989 januárjában is azt mondta, a fal még “száz évig állni fog”. Mint ismert, az építmény még az év végét sem élte meg. A kelet-európai változások, a magyar kormány szeptember 10-i bejelentése az NDK-ból elmenekültek nyugatra engedéséről az NDK-ban is tíz- és százezres megmozdulásokhoz vezetett. A népharag miatt október 18-án a beteg, minden változtatást elutasító Honeckert elvtársai lemondatták. Az új vezetés hatalma megőrzése érdekében reformokra kényszerült.

Günter Schabowski, az állampárt politikai bizottságának tagja 1989. november 9-én este élő tévéadásban közölte, hogy megnyitják a határokat. Nem tudva arról, hogy a végrehajtási utasítás csak fokozatos lazítást írt elő. Kérdésre hozzátette: az intézkedés azonnal hatályos. A berliniek még a sajtótájékoztató alatt elözönlötték az átkelőhelyeket, a fallal együtt egy lélektani gát is leomlott. A tovább folytatódó tömegtüntetéseket már a német újraegyesítést sürgető jelszavak uralták.

A gyűlölt fal lebontása
Please follow and like us: