ÓZD
Annak érdekében, hogy tervezni tudjuk jövőnket, érdemes ismerni az adott település, régió jelenét, társadalmi, gazdasági mutatóit. Ennek érdekében hetente a régiónk városai ( Ózd, Putnok, Kazincbarcika, Edelény, Sajószentpéter) közül egyet-egyet elemzünk, s közzétesszük a legfontosabb adatokat. Sorozatunk utolsó cikkében pedig országos összehasonlítást végzünk.
Ózd a régió legnépesebb és legrégibb városa. A települést 1949-ben nyilvánították várossá.
1980-ban lakóinak száma 47.302 fő volt,
ezek az évtizedek a város életében a legnépesebb évek.
A rendszerváltás után lakónépessége Kazincbarcikához és a régió többi
településéhez hasonlóan drasztikusan csökkent. Ennek oka az ipari üzemek
bezárása, átalakítása.
A népesség számának alakulását befolyásolta az is, hogy településeket
kapcsoltak Ózdhoz (Szentsimon, Hódoscsépány, stb.), vagy településrészek váltak
önállóvá (Farkaslyuk: 2018-ban lakónak száma 1.827 fő)
Ózd lakónépességének adatai:
1980.01.01. 47.032
A népszámlálás éveiben
1991.01.01. 43.592
2001.02.01. 39.371
2011.01.01. 35.152
A legutóbbi KSH adat
2018.01.01. 32.564
A rendszerváltás óta népessége több mint 11.000 fővel csökkent. Ha az 1980-as
évekhez viszonyítjuk, akkor a csökkenés lényegesen nagyobb számú, hiszen 1980.
óta közel 15.000 fővel csökkent a város
lakónépessége.
A város lakóinak korösszetétele
A 2011-es népszámlálási adatok alapján a lakosság korösszetétele a
megyei átlaghoz hasonló, a város lassan-lassan elöregszik. A 60 év felettiek
száma lényegesen magasabb, mint a 14 év alattiaké.
14 év alatti: 5.919
15-39 éves: 10.857
40-49 éves: 9.371
60-69 éves: 4.028
70 év fölötti: 4.306
A nők száma 2011-ben 18.433 fő volt, a férfiaké pedig 16.048. Az, hogy a nők
száma magasabb, mint a férfiaké, az országos adatokra jellemző.
A 2011-es népszámlálás évében a 18 év alattiak összetétele az alábbi volt:
2 év alatti: 1.036
3-5 éves: 1.208
6-14 éves: 3.675
15-17 éves: 1.373
Az adatok azt sugallják, hogy a gyermekvállalás üteme lelassult.
Ennél pontosabb adat, hogy 100 aktív korúra hány gyermekkorú jut. Nos, Ózdon ez 29, ami a megyei középmezőnyt jelenti (Ez az adat Tokajban 20, Szendrőben 40).
Beszédes adat, hogy 100 aktív korúra hány időskorú jut. Ózdon 41, ez a megye élmezőnyét jelenti.
Ami talán érdekes és fontos, 100 aktív korúra összesen 70 gyermek és időskorú jutott. Az elöregedést pedig jól jelzi, hogy 100 gyermekkorúra 141 időskorú jut Ózdon.
A népesség alakulása szempontjából fontos mutató, hogy 100 családra hány gyermek jut. Ózdon 117. Borsod városai közül legmagasabb ez az arány Alsózsolcán (137), legalacsonyabb pedig Tokajban és Tiszaújvárosban (99
Nemzetiségi összetétel
A KSH bevallás alapján rögzíti ezeket az adatokat. e szerint Ózd lakosságának 85,5 %-a magyar, 11,00 %-a pedig roma származású
Családi
állapot.
A 15 évesnél idősebb lakosság adatai szerint 9.009 fő nőtlen/hajadon, 11.737 fő házas, 4.009 fő özvegy, 3.717 fő
elvált.
Iskolai
végzettség
Ha
a 7 évesnél idősebb lakosság iskolai végzettségét vizsgáljuk, a város mutatói a
megyei átlagnak megfelelők.
445 fő, azaz 1,3 % fő nem végezte el az 1. évfolyamot, 9.316 fő (28,5 %) 8. évfolyamos iskolai
végzettséggel rendelkezett. 7.613 főnek
(23,3 %) volt érettségije. 2.605 fő (7,9 %) rendelkezett felsőfokú végzetséggel.
Lakás
Ózdon
a 2 szobás lakások vannak többségben . 1 szobás lakás 1 644 db, 2 szobás
7 026, 3 szobás 4 271 db, 4
vagy több szobás pedig 1 549. db volt 2011-ben.
Ózdon a lakások közel 10 %-a komfort nélküli.
Ahhoz,
hogy egy népesség létszáma minimum stagnáljon, 4 főnek (2 felnőtt és 2
gyermek) kellene egy családban/lakásban élni. Ózdon a valamivel több mint
13 000 lakásból 4 638 lakásban 1 fő , 4 233 lakásban 2 fő,
2 630 lakásban 3 fő, 1 493 lakásban 4 fő élt.
666 lakásban öten, s hatan vagy többen 525 lakásban éltek.
Ózdon egyébként átlagban 100 háztartásra 239 fő jut.
A foglalkoztatási, eltartotti adatokat majd a régió városainak összehasonlító elemzésében közöljük.
-rizner-
forrás: KSH