A
villámlás
A
légkör elektromos kisüléseit nevezzük villámoknak, melyek a talajhoz közeli
meleg és a magasabb, hideg felhőrétegek találkozásánál keletkeznek. A felső
hideg réteg pozitív töltésű, az alsó pedig negatív részecskéket tartalmaz. A
töltéskülönbség kiegyenlítődése során keletkezik a villám. Keletkezhet
felhő–föld és felhő-felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000
amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is.
A villám többnyire elágazásos szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség az egyenes villám és a gömbvillám. E két utóbbira nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat.
A villám keletkezésének pontos folyamata még
tudományos viták tárgya, de elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a
felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető
vissza, aminek következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül.
A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel.
A mennydörgés oka
A villám erősen felhevíti a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik
a környező légtömegekkel, ez hangrobbanást okoz, ami nagy robajjal jár. A
hosszabban hallható dörej több villám következtében alakul ki, amik sűrűn
követik egymást.
A villámlás és mennydörgés időbeni
eltérésének oka
A fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a
fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak
utána halljuk a dörgést.
A fény terjedési sebessége 300 0000km/másodperc, így a villámlást szinte
azonnal látjuk. A hang terjedési sebessége átlagosan 330 m/másodperc. Egy 3,3
km-re levő villám hangja csak 10 másodperc múlva lesz hallható.
Így kiszámolható az, hogy milyen messze van tőlünk a villámlás. A fényt
követően számolunk, s ameddig el tudtunk számolni (5., 6 vagy 10..15), azt
megszorozzuk 330-cal. Ha 8-ig jutottunk el, az nagyjából 2400, azaz 2,4 km-re
van a villámlás.
A villámcsapás elleni védekezés
Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a
sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.
Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vegyük komoly figyelmeztető jelnek a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villámcsapások 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságban.
Ha a villámlás után 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal
keressünk menedéket. Évente mintegy 2000 embert ér villámcsapás, ezeknek
25-33%-a halálos.
Kerülni kell a magas tárgyak, fémek, vagy a környezetéből egyedül kiálló
tárgyakat, mert azok különösen vonzzák a villámokat.
Mire
ügyeljünk a vízparton?
A
nyílt vízen fokozottan ki vagyunk téve a villámcsapásnak! A víz vonzza és jól
vezeti az áramot. Erről a tényről sokan megfeledkeznek egy nyári fürdőzés vagy
csónakázás alkalmával, miközben felettük cikáznak a villámok. Ha jön a vihar,
haladéktalanul jöjjünk ki a vízből, mert az áramütés veszélye akkor is fenn
áll, ha nem közvetlen belénk, hanem tőlünk távolabb csap le a villám. A vízpart
is fokozott kockázatot jelent, itt sem vagyunk biztonságban. Tehát egy
látványos vihart semmiképpen se innen akarjuk végignézni. Keressünk időben
biztonságos helyet.
Mire figyeljünk sík terepen?
Ha nem sikerül védett helyre menekülnünk, próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni, és kerülni a vízpartok közelségét, a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen se tartózkodjunk magas épületben (pl. kilátótorony, magasles) vagy kiemelkedő tárgyak közelében (pl. oszlop, elektromos távvezeték). Ha nincs más választásunk, összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le a sarkunkat összeérintve, és nyakunkat behúzva fogjuk be a fülünket, ezzel is csökkentve a halláskárosodás veszélyét. Ne hasaljunk vagy üljünk le a földre, mert minél kisebb felületen érintkezünk a talajjal, annál biztonságosabb. A villám elsősorban a környezetből kiemelkedő magasabb pontokat veszi célba, ezért a fák alatt sosem lehetünk biztonságban. Kifejezetten veszélyes nyílt terepen magányos fa alatt tartózkodni, még ha az lombkoronájával menedéket is nyújt az esővel és jégveréssel szemben. Ha bármilyen elektromosságot vezető tárgy (fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés, kerékpár stb.) van nálunk, azt azonnal fektessük le a földre, és menjünk tőle távol, ugyanis ezek az eszközök kiválóan vonzzák a villámokat. Amennyiben csoportosan, több személlyel együtt tartózkodunk a terepen, legalább 5 méteres távolságot tartsunk egymástól, amíg az idő biztonságossá nem válik.
Mire ügyeljünk az erdőben?
A sík terephez képest az erdőben nagyobb biztonságban vagyunk, de a magas fák itt is bevonzhatják a villámokat. Különösen veszélyes közvetlenül a fák törzsének támaszkodni, vagy közvetlenül mellé állni. Ez főképpen az erdő szélén álló fákra igaz. Viszont, ha erdőben ér minket a vihar, nehéz nem fák mellett állni. Ebben az esetben a törzstől lehetőleg 5 méter távolságra helyezkedjünk el. Sátrazáskor is ugyanezt a biztonsági szempontot tartsuk szem előtt.
-rizner-
fotók: met hir (Borítókép.Zágráb)
A képgaléria valamely képre kattintással nyitható meg.
