Megkezdődött a tiszavirágzás, a kérészek tánca

A Borsodban élők csak akkor láthatják ezt az egyedi és csodálatos jelenséget, a tiszavirágzást, ha útra kelnek a Tisza valamelyik szakaszához.

Hazánk egyik védett rovar faja a TISZAVIRÁG (Palingenia longicauda). A tiszavirág (Palingenia longicauda) – más néven kérész – egy különös szárnyas rovar, melynek bár testhossza mindössze 3 centiméter, szárnyfesztávolsága 7 centiméter, ám farkával együtt arasznyi hosszúságú, körülbelül 13 centiméter hosszú, Európa legnagyobb kérészfajtája.

A különös rovar az alföldi folyók leszakadó partszakaszainak iszapjában 3 évig lárva állapotban, imágóként “pihen”. A nőstény kérészek több ezer petét raknak a víz felszínére, majd a megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, és a partoldal iszapjába fúrják magukat. A rovar U alakú járatai rendszerint 15-20 centiméter mélységig hatolnak a vízszint alá, a meder falába. A kérész tökéletlen átalakulással fejlődik, ami azt jelenti, hogy a báb állapot hiányzik a fejlődéséből.

Imágóik kirepülésekor rövid, ám annál látványosabb tömeges rajzást, násztáncot és párzást produkálnak, és néhány órán belül elpusztulnak. Innen származik a “kérészéletű” kifejezésünk, melyet a közbeszédben gyakorta használunk.

A rajzás a hímek vízfelszínre úszásával kezdődik, kibújnak lárvabőrükből és repülésre képes rovarokká válnak. Ezután egy második vedlés következik, így pár perc múlva láthatóvá válik hosszú farokfüggelékük, ami a hímek igazi dísze. A vedlés után a hímek elkezdik keresni a nőstényeket, és heves udvarolásba kezdenek. A párosodás után a nőstények feljebb repülnek a folyón, hogy petéiket lerakják.

 Horgászat céljából szokták gyűjteni e rövid életű kérészfajt, mely a védett egyedek állományára fokozott veszélyt jelent, ugyanis napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján (Körös) található meg.

A rovar védett, természetvédelmi értéke egyedenként 10.000 forint.

Please follow and like us: