Medardus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza

Június 8-a Medárd napja, a hónap legismertebb időjárásjósló napja. A népi mondás szerint: “Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában.” 

Medárd napján tehát ha  borús, csapadékos az időjárás, akkor negyven napos esőre számíthatunk. Az elterjedt mondóka szerint Medardus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza. Korábban a Medárd-napi időjóslást arra is használták, hogy a várható terméshozamra, annak minőségére következtessenek.

Az idei évre ez a népi időjóslás úgy tűnik,  hogy nem a csapadék, hanem a szárazság vonatkozásában válhat be. Medárdot megelőzően a május rendkívül csapadékos volt, a meteorológiai intézetek előre jelzései szerint meleg, száraz (aszályos) időszak köszönt ránk. A korábbi évek átlagainál melegebb és szárazabb.

Mi okozza a medárdi csapadékos időszakot?
Ezt  a hosszan tartó csapadékos időszakot  nyári monszun jelenségnek hívják. Monszunnak azokat a hatalmas méretű esőzésekre szokták nevezni, amelyek Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek nyáridőben, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel. 

Ez a jelenség azonban Európában is előfordul, persze sokkal enyhébb formában. A kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő tódul. Így a nyár eleji időjárást többnyire nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront-betörés jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja. 

Ki volt Szent Medárd?
Szent Medárd, Medardus katolikus püspök volt, aki az ötödik században látta meg a napvilágot a franciaországi Salency településen. Többek között őt tartják az időjárás, a szőlőültetvények és a sörfőzdék védőszentjének. A legenda szerint, amikor Medardus még gyermek volt, egy felette repkedő sas megvédet őt az esőtől, ezért gyakran ábrázolják a madárral a feje felett.

Szent Medárd
Please follow and like us: