33 éve történt a csernobili atomkatasztrófa, amit igyekeztek elhallgatni.

A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor Ukrajna a  a Szovjetunió tagállama volt) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében az egyik legsúlyosabb katasztrófa.

A csernobili atomerőmű a robbanás után
A katasztrófa a szovjet rendszer átalakulására is hatással volt.
„Még sokkal inkább, mint az általam elindított peresztrojka, Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkező összeomlásának igazi kiváltó oka. A csernobili katasztrófa valójában igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.
Gorbacsov fentebb idézett gondolatai sok tekintetben helytállóak. Az akkori szovjet vezetés napokig nem hozta nyilvánosságra a történteket.  Svéd és norvég kutatók jelezték először, hogy valami gond lehet, mert drámaian megemelkedett a sugárzás szintje. A szovjet vezetés tagadta, hogy területén történt volna bármilyen katasztrófa. Amikor a sugárszennyezés Európát „telibe találta”, kénytelenek voltak elismerni a robbanás tényét.   


Czinege Lajos honvédelmi miniszter a rádió épületének szétlövetésével fenyegetőzött.
Magyarországon is ki akarta várni a politikai vezetés  a május 1-jei ünnepet, napokig nem lehetett híradást hallani az eseményekről. Több helyen olvasható beszámoló szerint az akkori honvédelmi miniszter jelezte, ha  a rádió vagy a tv be meri mondatni a katasztrófa hírét, szétlöveti azok épületét. Más forrás az alábbiak szerint eleveníti fel az eseményt. „A csernobili robbanás után Czinege Lajos telesen összeomlott. Csak annyi tellett tőle, hogy amikor a rádió bemondta a katasztrófa hírét, kinyögje: Odaküldetek egy tankot és szétlövetem azt a kócerájt.” A gond ezzel a magatartással az volt, hogy az ország lakosságát komoly veszélybe sodorták, de ez csak évekkel később tudatosult mindenkiben.

A legvidámabb barakk reakciója: sugármentes sóskát tessék!
A gond ezzel a magatartással az volt, hogy a lakosságot komoly veszélybe sodorták, de ez csak évekkel később tudatosult mindenkiben.
A sugár biológiai hatását Hirosima és Nagaszaki története jól példázza, az akkori politikai közeg mégsem tett semmit. Napokkal később jelentették be, hogy szabadföldi növényeket (sóskát, salátát, stb. ) nem szabad fogyasztani.  Persze  megjelentek a haszonlesők, aki sugármentes felirattal igyekeztek eladni termékeiket. Így lehetett viszonyulni egy borzalmas katasztrófához  a legvidámabb barakkban.

Az első rádióhír is hazudott a katasztrófa méretéről
Az első hazai rádióhír is- pedig akkor már tudott volt a katasztrófa mérete, borzasztó pusztítása- igyekezett tompítani a történteket. „A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a radioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint a radioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé”
Please follow and like us: