A 21. század a víz évszázada lesz

Míg a 20. század az olaj évszázada volt, addig a 21. század a víz évszázada lesz – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán Pécsett.
         Az államfő a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjainak Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórán kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben három és félszeresére nőtt, miközben a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekedett, mint ahogy a népességszám.

         Ma a világon 2,5 milliárd ember él súlyosan vízhiányos területen  – hívta fel a figyelmet Áder János.  Megjegyezte: ha nem változtatunk vízkezelési szokásainkon, akkor 2050-re, az akkori – jelenleg 10 milliárdosra becsült – népesség fele fog súlyosan vízhiányos területen élni.
         A vízszennyezésre kitérve közölte, hogy főként az eldobható palackok használatának köszönhetően, az indiai szubkontinens nagyságával megegyező hulladéksziget úszik a világ óceánjain. A tengerekben széttöredező PET-palackok pedig “végérvényesen elszennyezik” a sós vizek élővilágát – tette hozzá.
         Az államfő méltatta, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumban szerdán két ivókutat adtak át, hogy környezettudatosság jegyében csökkentsék a PET-palackok felhasználását.
         Az ipari és főként a fejlődő országokban jellemző kommunális vízszennyezés egészségügyi következményeiről is szólva Áder János úgy fogalmazott: “azok a folyók, amelyek korábban még az élet forrásai voltak (.), bűzös szennyvízcsatornákká alakultak át”. Az ENSZ adatait idézve közölte: naponta 14 ezer ember hal meg a szennyezett víz miatt kialakuló betegségekben, ami vezető halálokot jelent.
         Áder János szerint megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében. Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával.
         A diákok kérdéseire válaszolva Áder János egyebek mellett szólt az árvízi védekezés kapcsán a Tiszán létesítendő szükségtározók fontosságáról, továbbá jelezte, hogy a kormány a korábbi 100 ezer hektárról rövid időn belül 300 ezer hektárra kívánja emelni az öntözéses agrárgazdálkodásba bevont terület nagyságát.
         Szintén kérdésre válaszolva a köztársasági elnök kifejtette: ha a 2015-ös párizsi klíma-megállapodás minden vállalását teljesítjük, még akkor is messze vagyunk attól, hogy a földfelszín hőmérsékletének emelkedése 2 Celsius fokon maradjon. Álláspontja szerint elsősorban a teljes szén-dioxid-kibocsájtás 80-85 százalékáért felelős “top tíz, top húsz” szennyező ország esetében kellene még több eredményt elérni.
         Áder János előadása során többször kérdéseket intézett hallgatóságához, amelyekre a tanulók okostelefonjuk segítségével válaszolhattak. 
    Az államfő és felesége a rendhagyó tanóra után megtekintette az év európai fájának kedden megválasztott pécsi havihegyi mandulafát is.

-forrás:MTI

Please follow and like us: