Pál a legkisebb az apostolok között. Nem találta méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében. Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment; az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Erre ő megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?” Az így felelt: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl!” Az élmény hatása alatt Pál megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett.
A népi hitvilág termés-, időjárás- ( időjóslás) és haláljósló (haláljóslás) napja.
Azt tartják: ha Pálfordulón szép az idő, akkor bő termés lesz, ha rossz az, akkor rossz termés lesz, beköszönthet az éhínség. „Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel”. A szólás nemcsak az időjárásra vonatkozik, hanem a hajdani dögvészekre (pestis) való jóslás emlékét őrzi. A neve tette termésvarázsló nappá: a hagymadugványos tarisznyát fordítva kell visszaakasztani s akkor az nem magzik fel (Szilágyság).
Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,