Az utóbbi években sok fejlesztés történt a faluban. Megújult a védőnői szolgálat, az orvosi rendelő, a Jókai Emlékház, a művelődési ház, az önkormányzat épülete, stb. Mi következik a sorban?
Vannak még feladataink bőven, de hozzáfogtunk egy nagyon összetett, több települést érintő projekt menedzseléséhez. Mi úgy látjuk, hogy Tardona, s a régió több települése számára is fontos a turisztikai fejlesztés. Ma ez az egyik húzó ágazata a gazdaságnak. Egy olyan kerékpárút, turisztikai útvonal megvalósításán  dolgozunk, amelyik Kazincbarcikát kötné össze Tardonával. Innen kétfelé válna az útvonal. Az egyik mályinkai elágazással Dédestapolcsányon keresztül Vadnáig menne, csatlakozna az ottani kerékpárúthoz. A másik ág  pedig Tardonáról Varbóra, bekapcsolva a Pitypalatty-völgyet ebbe a turisztikai  régióba.Hatalmas területet lehetne lefedni, s ezáltal komplex szolgáltatások nyújtására volna lehetőség.

Milyen idegenforgalmi látványosságok érhetők így el?
Tardonán a természeti környezet, a Jókai Emlékház. Mályinka szépsége, s innen lehet tovább menni Lillafüred felé. Lázbércen a tó, de ott zajlik egy fejlesztés a Damasa-szakadékig. Nagybarcán a Tollas Tibor emlékház. Vadnán a Vadna Park, a vízimalom, a Várhegy.  Varbó felé a sokak által kedvelt Varbói-tó, Sajókápolnán a Repülőmúzeum, a bányató, stb.
Úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas lehetőség a térség értékeinek megmutatására.

Ezek tervek, vagy ennél többről van már szó?
Azon a szakaszon, amit terveknek nevezünk, már túlléptünk. Tárgyaltunk Révész Máriusz úrral, aki a turisztikai ágazat felelőse. Ő felkarolta ezt az ügyet, mert meglátása szerint is  valóban sokrétű lehetőséget kínál a régió turisztikai fejlesztésére. Tárgyaltunk különböző szakági szervezetekkel, így a kerékpárosokéval, túrázókéval, s kivétel nélkül mindenki egyetértett elképzeléseinkkel.
Mi most  tulajdonképen annak drukkolunk, hogy minél hamarabb túllépjünk a Covid és a háború miatt kialakult recesszión, mert ebben a helyzetben az ilyen beruházásokhoz szükséges források nem nyílnak meg.

Mi érdeke van Tardonának abban, hogy Varbó, vagy Lázbérc turisztikai fejlesztésével foglalkozzon?
Egyrészt turisztikai fejlesztésnek ezen a vidéken csak akkor van értelme, ha jelentős területet, több települést fed le. Másrészt mi azt is szeretnénk, ha e turisztikai útvonalnak az egyik központja lennénk. Ez magával hoz további fejlesztési igényeket. Szálláshely kialakítást, vendéglátás fejlesztését, akár szervízpont kialakítását, stb. Ez mindenképp gazdaságélénkítő hatású.  Munkahelyet generál a településen, vállalkozásainknak nő a bevétele, s ezen keresztül természetesen az önkormányzat adóbevételei is növekednek. A több adóbevétel pedig azt is jelenti, hogy több önerős pályázaton vehetünk részt, ami szintén a falu fejlesztését szolgálja.
Ha ez a turisztikai rendszer kialakul, akkor még számtalan lehetőség, program épülhet erre a Jókai Emlékházon keresztül a helyi civil egyesületekig.Számunkra ez a bánya bezárása utáni nehéz időszaknak kitörési pontja, egy komoly fejlődés előszobája.

The post TARDONA, AHOL KÜLÖNLEGES TERVEKET SZÖVÖGETNEK appeared first on Hírözön.

A film a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post Isaszegi Róbert a bronzérmes olimpikon appeared first on Hírözön.

Bánhorvátiban mintegy 15 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy a mindennapokba visszacsempésznek egy lassan-lassan már elfeledett ételt, a krumplis lángost. S e népszerű étel köré egy fesztivál szövődött, a Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál.

Mi is az a krumplis lángos? Marika néni, aki a fesztiválon dagasztotta a tésztát, töltötte, elmagyarázza. Egy kelt tésztára főtt krumpliból készült, kaporral, sóval, borssal, tejföllel ízesített tölteléket kennek, a tészta széleit ráhajtják, s irány a sütő. Ez az egyszerű recept éledt újjá. Nem csupán a helyiek örülnek a lángos köré szövődött fesztiválnak, hanem a környékbeliek is.  Mert mint a dubicsányi falunap, ez is keresett  programmá vált a környező települések lakói között. Sokan látogatnak el Bánhorvátiba a lángos, a társalgás és a színpadi programok kedvéért, a lángos fesztivál hangulatáért.

A kérdés persze az, mennyire válik a település részévé egy ilyen fesztivál. Erről Földi Tiborral, a helyi általános iskola pedagógusával beszélgettünk. Elmondta, számára egy óriási elismerés, hogy volt tanítványai közül sokan eljöttek, segítették a rendezvényt. Többen vannak, akik már reggel hét óra óta itt dolgoznak, dagasztják a tésztát. De van több olyan tanítványa is, aki most érkezett haza, s alig, hogy lepakolt otthon, már jött is segíteni. Erre őket senki nem kérte, önként jöttek. Ez azt is jelenti, számukra fontos ez a fesztivál, fontos, hogy Bánhorváti híre, ismertsége, értékei elfogadottabbá váljanak, életben maradjon a közösségi élet egy szelete. Mert ez a fesztivál már az ő életük része is.

Mennyire része a gazdaságnak egy ilyen fesztivál? A település polgármestere szerint ez fontos része az ő életüknek, a közösségi erő növelésének. Bánhorvátiban rengeteg fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban. Megújultak intézményei, felújításra kerültek a belterületi utak. Újjá varázsolták a helyi foci csapat stadionját, hűtőházat építettek, s egy valóban szép, hatalmas játszótér készült a gyereknek. Ez azt is jelzi, hogy fontos a külcsín, s azon túl, hogy a település lakóit szolgálják a beruházások, fontos szempont az is, hogy Bánhorvátin keresztül Lázbércre, Egerbe utazókat milyen településkép fogadja. S ez ekkor válik gazdasági kérdéssé. Mert ha megnyeri őket a falu összképe, megállnak vásárolnak, növelik az itteni vállalkozások bevételeit. S ez kihatással lehet saját fesztiválunkra is, amit ma már sokan keresnek fel más településről érkezők. Amikor Miskolcról, vagy Egerből is érkeznek vendégek, akkor a fesztivál már az eredeti funkciója mellett átalakul gazdasági kérdéssé. Tekintettel arra, hogy több környékbeli fesztivál részesei vagyunk, így az idegenforgalom  szerepe  évről évre növekedni fog.

Van persze ennek egy másik fontos jelentősége is. Ez a fesztivál lassan-lassan az elszármazottak találkozójává is vált, Egyre többen térnek vissza a szülőfalujukba ennek az eseménynek a kapcsán. Ez erősíti a közösségi érzést, a lokálpatriotizmust, de sokan hozzák magukkal üzleti kapcsolataikat is.  S ezekből Bánhorváti profitálni tud.
Így válhat egy fesztivál a gazdaság motorjává is.

The post BÁNHORVÁTI: A HAGYOMÁNY ÚJJÁ ÉLEDT appeared first on Hírözön.

A film a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post Tardonai Fonó (film) appeared first on Hírözön.

A film a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post Sportélet és a borsodi szénbányák kapcsolata (film) appeared first on Hírözön.

Mi lehet Boldva jövője? A tervekről beszélgettünk Szabóné Tóth Julianna Judittal, Boldva polgármesterével.

–Milyen feladatokat tűzött ki maga elé a település?
-Boldvának a sajátosságaiból kell kiindulni. Olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyeknek itt gyökere van, s amelyek a település szempontjából meghatározóak.
Gyógynövényeket termesztünk, tökmagból olajat sajtolunk, amelyhez mi magunk termeljük meg a tököt. Ez hoz bevételt, igaz nem horribilis összeget. De ez munkát ad, s nem mellesleg szaktudást is. Olyan szaktudást, amellyel a munkaerő piacon is el lehet majd helyezkedni. Ki szeretném emelni a sajtolóüzem vezetőjét, aki az országot körbe utazva szerezte meg a munkához nélkülözhetetlen szaktudást, tapasztalatai alapján fejlesztette az üzem technológiáját. Ha ilyen elhivatottsággal találkozunk, akkor azt támogatni kell, mert nem csak az egyén, hanem a közösség is profitál belőle.

–Tudnak e előnyt kovácsolni Boldva történelmi hagyományaiból?
-Ez megint olyan terület, ami a mi sajátosságunk. A história szerint itt született a Halotti beszéd. Van egy gyönyörű műemléki templomunk, a kulturális élet egyik központja. De meg kell említenem a Barátok Házát és a csodálatos Tájházunkat. Magától értetődő, hogy ezekre az értékekre alapozva vannak fejlesztési lehetőségeink. Miután Boldva a História-Völgy kapuja, a turizmus nem megkerülhető lehetőség. Ráadásul itt folyik el a Boldva, melyre alapozva új idegenforgalmi koncepciót dolgoztunk ki. Sokan legyintettek korábban Boldvára, de ha valaki ellátogat a Monostor térre, akkor érteni fogja, miért is gondolkozunk az idegenforgalom fejlesztésben.

–Nem oly régen átadtak egy öt hektáros ipari parkot? Mi vezérelte önöket ennek létrehozásában?
-Ha egy település vállalkozókat akar becsábítani, akkor megfelelő feltételeket kell biztosítani. Az általunk átadott ipari park tartalmazza azt az infrastruktúrát, amely nélkülözhetetlen a vállalkozások működéséhez.
Ma már előrehaladott tárgyalásaink vannak olyan befektetővel, aki egy komplex mezőgazdasági vállalkozást kíván megvalósítani az állattartástól a feldolgozásig. Persze a gazdaság érzékenyen reagál mindenre, így nem tett jót a Covid, s nem tesz jót most  a háborús válság sem. A labda a vállalkozó térfelén pattog, de bízunk abban, hogy hamarosan láthatóvá válik a beruházásuk. Ez nem csak bevételt jelenthet az önkormányzatnak, hanem a helyieknek is munkahelyet kínál. S ha van munka, akkor a családok jobban boldogulnak, s ebben talán ez a legfontosabb.

–A nagy tervek mellet bizonyára vannak kisebbek, nevezzük ezeket hétköznapi terveknek. Melyek ezek?
-Egy település életében mindig adódnak feladatok, ez alól Boldva sem kivétel. Meg kell oldanunk a csapadékvíz elvezetés problémáit. Működtetni kell a falut, amelybe beletartoznak a felújítások, javítások a járdától az átereszekig.
S minden olyan lehetőséget meg kell ragadnunk, mely Boldva közösségépítését elősegítik. Ebbe beletartoznak ünnepeink, beletartozik a Mikulás, amikor végig járjuk a település gyermekes családjait, az Aludttej Fesztivál, a Barátok Háza programjai, stb.

–Mikor érezné azt, hogy révbe értek?
-Ha egyre többen mondanák, szeretem ezt a községet, én itt vagyok otthon, jó boldvainak lenni.

A cikk a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post BOLDVA, ahol a közösségi erő viszi előre a települést appeared first on Hírözön.

A film a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post Szénbányászat megszűnésének jelentősége a történész szerint (film) appeared first on Hírözön.

-Mennyi időbe telt amíg az önkormányzat erőre kapott?
– Ez bizony  sok időbe telt, nagyjából nyolc évvel ezelőtt kezdődött a kilábalás. Ekkor csillant fel először a lehetőség,  ekkor láttuk azt, hogy vannak pályázatok, amelyek segíthetnek a településeknek. A kormányzati döntésnek köszönhetően minden átgondoltabb lett, ebbe beletartozik a működési  finanszírozás, és beletartoznak a pályázati lehetőségek is.

Pályázatok révén megvalósult az önkormányzat és az óvoda hőszigetelése, és  az egészségház felújítása.  Kialakítottuk az idősek otthonát és megszépültek a szociális lakások.  Látható, hogy a fejlődés folyamatos volt. 2019 után is, amikor a pandémia, és a háború nehezítette az életünket, akkor is folytatódott a fejlesztés. Létre  tudtuk hozni pl. az idősek napközi otthonát, egy lepusztult kocsma épületet alakítottunk át e célra, mely idősek körében nagy népszerűségnek örvend. S az idősek otthonával nem mellékesen sikerült 4 új munkahelyet is létrehozni.
Izsófalva az egyik olyan település, ahol a legrosszabb állapotban voltak a belterületi utak, közülük négyet sikerült felújítanunk. Ugyan ilyen fontos feladat volt az iskola ebédlőjének felújítása, s a  kazán cseréje. Most nyertünk 150 millió Ft-ot csapadékvíz elvezetésre. Örömünkre   a településen átvezető út is megújult.

Mondhatjuk azt, hogy a település figyel a pályázati lehetőségekre, igyekszik felelősen gazdálkodni?
Ez valóban így van, hiszen a pályázat fontos fejlesztési lehetőség, a pénzeket pedig nem engedjük eltapsolni.

-Van-e más lehetőség arra, hogy pénzhez jusson az önkormányzat?
–Az utóbbi időben megtelepedő vállalkozások adófizetése meghatározó. Ki lehet emelni a település határában volt tsz helyén létrejött vállalkozást, de több szolgáltatás is létrejött. Az iparűzési adóbevétel számunkra fontos, hiszen ez saját forrást jelent. Ezt fel tudjuk használni önerős pályázatokhoz, de önálló fejlesztésre is lehetőséget biztosít.
Két példát  mondok erre. A falu elején lévő út felújításához 3,5 millió Ft önrész kellett. Volt, beadtuk a pályázatot, felújítottuk az utat. De ugyan így önrész kellett egy támfal építéséhez. Számunkra ez fontos, völgyben fekszünk, a lezúduló csapadékvíz komoly gondot okoz. Ilyen volt a 2020-as villámárvíz is.

Anyagi gondjaink, arra vonatkozóan, hogy a legfontosabb feladatokat meg tudjuk csinálni, nincsenek. Van árokásó gépünk a vízelvezető árkok takarítására, Vannak gépeink a közterület gondozására, karbantartására. Tehát számunkra fontos az iparűzési adó bevétele.

-Mi az, amit még fontos dolognak tart, amit szeretne megvalósítani?
–A belterületi utaknál még mindig van tartozásunk a lakosság felé, több olyan is létezik, amelyiket újra kell aszfaltozni. A másik nagy probléma  a csapadékvíz elvezetés megoldása. Mint említettem,  egy völgyben fekszünk, a lezúduló csapadékvíz egyre többször okoz gondot. A település biztonsága érdekében ez mindenképp meg kell oldani.
Ma olyan pályán van Izsófalva, ami a folyamatos fejlesztést lehetővé teszi,  s ez nem kis dolog.  Ebben része van a képviselő-testületnek, a hivatal munkatársainak, s mindazoknak, akik segítik munkánkat. Együtt tudunk előbbre jutni, Izsófalvát élhetőbb, szerethetőbb településsé tenni. Hiszek abban, hogy ez így van és így lesz.

A cikk a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post IZSÓFALVA…ahol sikerült kilábalni a mindennapok nehézségeiből appeared first on Hírözön.

A film a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post Rudolftelep sporttörténete (film) appeared first on Hírözön.

Vadnán a gazdaságfejlesztés három pillérét az alábbiakban határozta meg a település gazdasági terve:
-ipar,
-Idegenforgalom,
-Infrastruktúra.

E három programról, Vadna jövőjéről beszélgettünk Bencze Péter polgármesterrel
A jövőképre vonatkozóan kiemelte, hogy a gazdasági terv 3 pillérének megvalósítása  a valódi cél, de mindegyik a szolgáltató település koncepcióját foglalja magában.

-Mit kell értenünk a szolgáltató település fogalmán?

-A törekvéseink egy cél köré összpontosulnak, amelyet legjobban Tamási Áron regényhősének szavai fejeznek ki: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!”Választott képviselőként, segítő, aktív civilként, de a vadnai polgárként is ez a feladatom:  „Élhetőbb, lakhatóbb, szerethetőbb falu kialakítása!”

Azaz „Otthont teremtsünk” Vadnából. Olyan települést építsünk, ahol a lakók szívesen élnek, jó érzéssel térnek haza, és büszkén mutatják be vendégeiknek. Ezért a célért dolgozva alakítottuk ki a  „Szolgáltató Falu”helyi koncepciónkat.

A „Szolgáltató Falu” azt jelenti, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtunk, amelyek esetleg a városokban megszokottak, de faluhelyen újdonságnak számítanak, könnyebbé teszik a polgárok mindennapi életét.

-Ezért működtetünk: Könyvtárat, Teleházat.

-Látogatható edzőtermünk van, és saját „Lovagi Parkunk”, sporttelepünk.

-A magas színvonalú kulturális élet biztosítja a közművelődés mellett a szórakozást és a találkozások lehetőségét.

-Szolgáltatást jelent a Polgárőrség működése a közbiztonság érzésének növelésével.

-Sokat jelenthet a Művelődési Ház és Faluház termeinek-, és a falu tulajdonában lévő gépi eszközöknek a kedvezményes bérbe vételi lehetősége, s mindenki használhatja a „Falu Kemencéjét” is.

-Családi kirándulásokra kedvezményesen kölcsönözhető 9 fős kisbusz, szállításra teherautó és utánfutó is.

-Szolgáltatást jelent a helyben lévő közigazgatás, az óvoda és konyha is.

A szolgáltató falu azt is jelenti, hogy törődünk egymással, ebben  segít a Falugondnoki szolgálat, mely az időseknek jelent komoly támogatást. Orvoshoz viszi azt, aki arra rászorul, gyógyszert váltanak ki, de pl. a házkörüli munkákban is nyújtanak segítséget a közmunkások bevonásával.

Az „Otthonteremtés” feladatait, a szolgáltatásokon kívül három területen keresztül valósítjuk meg.

Ezek egyike a faluépítés

A falu fizikai tisztán tartása: ebben a lakosság segítségét is kérjük! (Moldova György szerint: „Egy város tisztasága nem a szemétszedők, hanem a szemetelők számán múlik!) A közmunkának nagy szerepe van a falu karbantartásában, munkájuk nélkül Vadna  nem lenne  rendben, nem lenne karban tartva.

Része a faluépítésnek a település fejlesztése. Néhány példa az épületek felújítására, beruházásokra, melyeket önerőből finanszíroztunk 2020-202 között.

Ebben az időszakban végzett önerős beruházásaink, összesen 10 millió Ft körüli összegbe kerültek. Néhány példa:

-Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Rákóczi utca egy-egy részének aszfaltozása,                                                                          

-Gyalogátkelőhely (második) létesítése a Szabadság tér felé,                                           

-Irattár-, és Óvoda épületének feliratozása,                                         

-Játékvár telepítése a Komoróczi Parkba,                                             

-Összekötő út megerősítése Dózsa György út-Deák út között:                                        

-Parkoló építése a Dózsa György :                                            

-Utcajelző táblák cseréje:                                        

-„Vadna falu alapítása” Emlékmű felállítása a Kossuth úton:                                             

-Váremlékhely felújítása.

Pályázati támogatással megvalósult fejlesztéseink, melyek összesen 154 millió Ft-ba kerültak:

-Csodavár Óvoda konyhájának átalakítása, felújítása,

-Csodavár Óvoda játszóudvarának kiépítése,               

-Göőz Pál Művelődési Ház tetőszerkezetének felújítása és kertépítés (Kőszínpad részleges fedése és filagória építése),                                           

-István-, Mátyás király és Árpád fejedelem utcák aszfaltozása,                                  

-Mezőgazdasági útépítés és Gyümölcsös telepítés a Felsőhegyen,                              

– Háborús Emlékmű felállítása,    

-Orvosi eszközök vásárlása,

-Vadna Parki utcák aszfaltozása:  

A másik fontos dolog a közös múlt, a „vadnaiság” megteremtése.
Önazonosságunk megteremtése érdekében foglalkozunk a múltbéli események megismertetésével. Ezeknek emlékeket állítunk és továbbadjuk a falu történetét, mert ez a tudás tesz bennünket „vadnaivá”.

Sokan telepednek le a faluban, A  közös múlt ismerete egységbe forraszthatja a helyieket és beköltözőket, mert ezen keresztül lehet „gyütmentekből” vadnai lakossá válni.

2022. a falu alapításának emlékéve. Vadna 785 éves település lett idén, s hiszem, hogy az ilyen alkalmakat ki kell használni a közösség építésére, az identitás erősítésére. Kérdezhetné, miért van szükség az emlékévekre, olyanokra, mint a település alapításának évfordulója. Azért, mert egy ünnepi év eltér a megszokottól, célirányossá válik a falufejlesztés, nagyobb hangsúlyt helyezünk a múlt felidézésére, szervezett programjainkon keresztül lehetőséget adunk a falubeliekkel való találkozásra.
S fizikálisan is megjelennek, megjelentek azok az elemek, amelyek szolgálják a közösségépítést, a fejlődést, a „vadnaiság” kialakulását. Néhány példa erre az emlékév kapcsán:  Falikép festése a művelődési ház udvarán lévő „Tűzfalra”, a  „VADNA” felirat felállítása, úrnatemető tovább építése ,a   Zsidó-temetőkert kialakítása , „Váremlékhely” tovább építése. amely az elmúlt években közkedvelt kirándulóhellyé vált. De ide tartozik a „7 ezer évvel korábban”  címú állandó kiállítási anyag „hazahozatala”, a Világháborús emlékmű felújítása, Vadna falut bemutató Videó anyag készítése.

A harmadik elem pedig a sokszínű kulturális élet, amire szerintem mindenhol szükség lenne.

Vadna település Fesztiválfalu jellege egyedülálló a szűkebb környezetünkben. A rendezvények látogatása lehetőséget teremt a kikapcsolódás  és a szórakozás mellett arra, hogy leüljünk a  szomszédunk, vagy a falubeliek mellé és átéljük a „mindnyájan vadnaiak vagyunk” érzését.

Az kiderült, hogy hatalmas energiákat mozgósítanak a közösség építésére, s ezek keresztül fejlesztésekre is. Mint minden településen, itt is van még tennivaló. Melyek a jövő  célkitűzései?

Régi projekt válhat valóra a Kazincbarcika – Vadna közötti kerékpárút megépítésével. Ez nyilván szolgálja a helyi idegenforgalmat, de ennek majdani tovább építése Gömör, illetve Lázbérc felé komoly idegenforgalmi potenciál is.

Sajnos Vadnán még nincs kiépítve a szennyvízelvezető rendszer, s ez sokáig nem halogatható feladat. Szuhakállóval közös projekt keretében szeretnénk elérni annak kiépítését. Fontos célkitűzés egy működű bölcsőde létrehozása.

A turisztikai fejlesztés keretében szeretnénk működővé és ezáltal igazi kuriózummá tenni a felújított vízimalom épületét. Dédelgetett álmunk a Váremlékhely felé „Tanösvény” kialakítása és a Véremlékhelyen  kilátó építése is.
Van tehát tervünk bőven, ezek egyben a település gazdasági életének részei is. Mert ezek ugyan úgy bevételt termelnek Vadnának, mint egy üzem, vagy vállalkozás. Ezek a mi „vadnaiság” gazdasági projektünk.

A cikk a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.

The post VADNA, A SZOLGÁLTATÓ FALU appeared first on Hírözön.