„Ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”
“Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”
“Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.”
“Mátyás, Gergely, két rossz ember.” -vagyis február 24-én és március 12-én visszatérhet a hideg.

-rizner-

The post “Mátyás ha jeget talál, töri, ha nem talál, csinál” appeared first on Hírözön.

Egyszer Zsuzsanna fürdéshez készülődött. A vének kukkoltak, aztán amikor Zsuzsanna maga maradt,  előbújtak, s megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. Mivel Zsuzsanna nem engedett a zsarolásnak, így is tettek.  A törvény pedig bűnösnek találta házasságtörésben az asszonyt, így halálra is ítélték.
Egy Dániel nevű ifjú megállította a vesztőhelyre tartó menetet, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Dániel lehetőséget kapott, hogy vázolja álláspontját. Először is elkülönítette egymástól a vádlókat, és egyenként hallgatta ki őket. Mindkettőjüktől megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Persze a két vén kecske mást vallott, így bebizonyosodott hamisságuk és Zsuzsanna ártatlansága. Ő megmenekült, de a két öreget kivégezték.

A kertjében fürdő  Zsuzsannát  a katolikusok a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelték. Ezért ábrázolták almával is. 

Zsuzsanna a népi életben
Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart

Más vidéken kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek.  

A Zsuzsanna nap a tavasz hírnöke a magyar néphagyományban. Ezen a napon számos szokás és hiedelem kapcsolódik a mezőgazdasághoz, az időjáráshoz, a szerelmesekhez és a tavaszhoz.

Időjóslás
A Zsuzsanna napi időjárásból jósoltak a következő hónapok időjárására. Ha ezen a napon süt a nap, akkor korai tavaszra számíthatunk. Ha esik az eső, akkor még sokáig tart a tél. Ha havazik, akkor hideg és nedves tavasz várható.

Zsuzsanna napi mondás, hogy „Zsuzsanna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát.” Vagyis már nem kell számítani nagy havazásokra.

Mezőgazdasági hiedelmek
A Zsuzsanna napot a vetés és a szántás kezdetének is tartották. Ezen a napon vetették el a búzát, a zabot és a kukoricát. A szántóföldeket is ezen a napon kezdték el megművelni.

Szerelmi hiedelmek
A Zsuzsanna nap a szerelmesek napja is volt. A lányok ezen a napon varázsoltak, hogy megtalálják a szerelmüket. A legények pedig ezen a napon kérték meg a lányok kezét.

Zsuzsanna napi köszöntő és bál
Ezen a napon a Zsuzsannák köszöntötték egymást. Sok helyen ezen a napon tartottak bálokat. Ezen a napon Zsuzsanna-napi pogácsát és Zsuzsanna-napi kalácsot sütöttek.

The post Megszólal-e ma, Zsuzsanna napján a pacsirta? appeared first on Hírözön.

A szentelt gyertya a népi hitvilágban fontos szerepet játszott, nem hiányozhatott egyetlen parasztházból sem. Jégeső, vihar, villámlás idején, valamint súlyos beteg és halott mellett gyújtották meg. Sopron megyében a haldokló körül körözni szoktak az égő szentelt gyertyával, hogy füstje elűzze az ott leselkedő gonoszt. Osliban a haldokló kezébe is égő gyertyát adtak, hogy mutassa neki a mennyei utat. A Rábaközben,  Babóton például a hétszer szentelt gyertyát tartották a leghasznosabbnak, ezért évről évre elvitték a templomba megszenteltetni.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja időjárásjósló nap
●A megfigyelés szerint, ha ilyenkor szép idő van, akkor későn tavaszodik: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az íziket (tüzelésre használt kukoricaszár) vedd elő!” Tehát még hosszú lesz a tél, fel kell készülni a hidegre.

●Kapuváron úgy mondták: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön.”

●A népi hiedelem szerint ha ma fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, akkor hamarosan vége a télnek. Egy másik hiedelem szerint, ha a medve ma előbújik a vackából és meglátja az árnyékát a napsütésben, még hosszú telünk lesz.

●A Drávaszögben ezen a napon gyertyát szúrtak a földbe. Úgy tartották, hogy amilyen mélyre le lehet dugni a sárba, olyan mélyen lesz még fagyott a föld.

Mit jósol a medve?
A legelterjedtebb néphagyomány szerint, ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától, és visszabújik a vackára. A korai, csalóka napfény ugyanis azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java még hátravan. Ha azonban borús felhők takarják el az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.

E népi hiedelem gyökere Erdélybe vezet vissza, és onnan is tovább Jókai Mórhoz. Egyes nézetek szerint az időjós medve alakja az író Az új földesúr című regényében született meg.

-rizner-

The post Ma, Gyertyaszentelő napján mit jósol a medve? appeared first on Hírözön.

NÉPHAGYOMÁNY, IDŐJÓSLÁS
Pál napja a néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
“Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.”

A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben. Állatokra vonatkoztatva is ismert:
“Ha Pál fordul köddel,
jószág hullik döggel.”

A laskóiak így foglalták versbe Pál napjának lényegét:

“Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.”

A medvével való jóslás, amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. 2.) kapcsolatos, a határainkon belül- és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődött. Pál napját a tél fordulójának tartják

Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik, de Luca-napkor ugyancsak ismeretes lucapogácsa néven.

Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.

The post Pálforduló napja a télforduló napja appeared first on Hírözön.

Vannak persze kiváló művészeink, íróink, kiváló kulturális intézményeink, rendezvények, de kivétel nélkül mindegyik finanszírozási nehézséggel, politikai ellehetetlenítéssel néz szembe.

Reméljük kiderül az ég a kultúra felett, s akkor a napilapok is írnak e napról megemlékező gondolatokat, nem úgy, mint manapság.

Köszöntsük a magyar kultúrát! Legalább ma lapozzunk bele íróink remekeibe, tallózzunk neves festőink albumában, hallgassuk kiváló zenészeink remekműveit, élvezzük a magyar kultúra gyöngyszemeit!

Köszönet mindazoknak, akik kultúránk értékeit közvetítik, megőrzik, annak szeretetére, tiszteletére nevelnek

-rizner-

The post A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – KÉRDŐJELEKKEL appeared first on Hírözön.

Szent Vince elsősorban ünnepének dátuma (január 22.) következtében lett népszerű mint időmeghatározó szent, különösen a szőlősgazdák körében. Máig sok nyelven használatos még a régi paraszti mondás: ,,Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”. Hogy szentünk a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben.

IDŐJÓSLÁS, HAGYOMÁNYOK
Vince napja a magyar néphagyományban a szőlő- és bortermelés jeles napja volt, melyet az időjárás megfigyelésével és rituális cselekvésekkel (pincelátogatás, vesszőhajtatás, borivás) próbáltak befolyásolni a gazdák a bőséges termés reményében. 

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.

A közismert időjárási regula így hangzik:

Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.

A moldvai magyarok így mondták:

Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.
          

Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyaroknál:

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.

A szőlős gazdák gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület jelentős részén szokás volt.

A Dráva vidékén ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak.

-rizner-

The post Vince szerint pocsék szőlőtermés lesz idén appeared first on Hírözön.

A TÖRTÉNELMI LEGENDA:  VERONIKA ÉS KENDŐJE  JÉZUS ARCKÉPÉVEL
Január 13-a Veronika napja, amikor egy történelmi és legendás alakra emlékezünk. Veronika a keresztény hagyományban egy jámbor jeruzsálemi asszony, aki a Golgotára vezető úton Jézus vérző-verítékező arcát letörölte kendőjével. A legenda szerint a kendőn csodás módon megmaradt Jézus arcképének lenyomata, ez lett a híres „Veronika kendője”.

A leírások szerint Veronika korábban folyton vérzett, de Jézus meggyógyította. Hálából a Golgotára vezető úton Veronika kendőjével enyhítette a vérző-verítékező Jézus szenvedését.

Ezzel az egyszerű, de nagyvonalú cselekedettel Veronika a szeretetét és tiszteletét fejezte ki Jézus iránt, és segítséget nyújtott neki a szenvedései közepe.

Veronika legendájának tanulságai
● A könyörületesség ereje: Veronika nem törődött a tömeggel, Jézus szenvedésén akart enyhíteni.
● A hit ereje: Veronika hitt Jézus gyógyító erejében, és ez a hit meggyógyította őt.
● A szenvedés enyhítése: Veronika cselekedete Jézus szenvedésének enyhítésére irányult.
● A megváltás reménye: A Veronika kendőjén megmaradt Jézus arcképe a megváltás reményének szimbóluma.

A név eredete:
Veronika névnek két fő jelentése van:  görög-latin eredetűként a “győzelmet hozó”, míg latin-görög értelmezésben a vera (igaz) + icon (kép) szavakból összeállva az “igaz kép” (utalva Jézus arcképére a kendőn),.
A név a Bereniké görög névből származik, és a középkori legenda révén lett népszerű, mely szerint Szent Veronika kendőjén megmaradt Jézus arca, ami a névnek spirituális jelentést is adott. 

The post A népi időjóslás szerint Veronika napja (január 13.) az év leghidegebb napja appeared first on Hírözön.

A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. 

A  vízkereszt ünnepe három jelentést hordoz:

• a napkeleti bölcsek eljövetelét,
• Jézus megkereszteltetését,
• illetve csodatételét a kánai menyegzőn.

Az első jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése, bár a Biblia nem nevezi királyoknak őket, és arról sem szól, hogy hárman volnának. Máté evangéliuma (Mt 2,1-16) szerint a bölcsek a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.

A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, és ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-11). A házszentelés (benedictio domorum) szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.

Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése.

NÉPSZOKÁSOK
Az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, amelynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon.

A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).

A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.

Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is, ennek hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ, ami idén február 17-ére esik, a hamvazószerdával (február 18.) kezdődő nagyböjt előtt,

The post Ma vízkereszt napja van, véget ért a karácsonyi ünnepkör, kezdődik a farsang appeared first on Hírözön.

A népi megfigyeléseken alapuló időjóslás évszázadokon át megállta a helyét. Mára a klímaváltozás miatt a megfigyeléseken alapuló időjóslások lassan elveszítik jelentőségüket. Az idei Jégtörő Mátyás a meteorológiai előrejelzések alapján talán helytálló lehet.

KI VOLT MÁTYÁS?
A néphagyomány úgy tartja, ahol 19-én Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott február 24-én Mátyás töri meg a tél uralmát. De vajon kit tisztelhetünk a tél uralmát megtörő Mátyás alakjában?
Mátyás király is róla kapta nevét, mert Mátyás napjára virradólag (február 23-án este) született. 
Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között, így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”.A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt.  Mátyás volt az az apostol, akit az áruló Júdás helyett maguk közé választottak Jézus tanítványai tizenkettediknek. Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről több legenda, továbbá az András és Mátyás cselekedetei című apokrif írás is tudósít. Mátyás apostol vértanúságot szenvedett Krisztusért; a hagyomány szerint nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.

MÁTYÁS FONTOS  IDŐJÓS NAP  (VOLT)
A néphagyomány szerint Mátyás a szűrének ujjából ereszti ki a pacsirtákat, s ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekelhessenek. 
A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép Mátyás csukájának nevezi, mely egész évre bő halfogást ígér.

Sok helyen a Mátyás-napi időjárás alapján következtettek az éves termésre, s a tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Egyes vidékeken úgy tartják, a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz.

A zárójelbe tett (volt) arra utal, hogy a klímaváltozás miatt a természet évszázados rendje, mely meghatározta őseink életét, mára felbomlott.

EGYÉB SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK
Az árpára és palántákra termő, de a baromfiültetésre “üresnap”, az e napi tojásban nincs termőmag. **

Mivel február 24-e  szökőnap ( nem február 29-e), szökőévben Mátyás-ugrással kell számolni, azaz Mátyás  napja 25-ére esik.

HAZAI HŐMÉRSÉKLETI SZÉLSŐÉRTÉKEK MÁTYÁS NAPJÁN
Február 24-én  mért leghidegebb és legmelegebb hőmérsékletek.
1909, Sopron, -22 fok
1940, Putnok, -22 fok
2020, Fertőrákos +21,1 fok

A facebook megváltozott algoritmusa miatt egyre rosszabb (alacsonyabb számú) megosztások érhetők el, e miatt javasoljuk, hogy keressék fel közvetlenül hírportálunkat (https://www.hirozon.hu), s válogasson a különböző rovatok hírei között.
Vagy lájkolják hírportálunk facebook oldalát, ahol minden hír megjelenik. https://www.facebook.com/hirozon.hu/

The post Beválik-e Jégtörő Mátyás időjárás jóslata? Idén talán igen appeared first on Hírözön.

Egy Dániel nevű ifjú megállította a vesztőhelyre tartó menetet, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Dániel lehetőséget kapott, hogy vázolja álláspontját. Először is elkülönítette egymástól a vádlókat, és egyenként hallgatta ki őket. Mindkettőjüktől megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Persze a két vén ember más-mást vallott, így bebizonyosodott hamisságuk és Zsuzsanna ártatlansága. Ő megmenekült, de a két öreget kivégezték.

IDŐJÓSLÓ NAP
Az időjárás rendje megváltozott, ma már nem érvényesek a hosszú évszázadok megfigyelésein alapuló időjóslások. Ennek ellenére Zsuzsaanna a tavasz hírnöke volt.

Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.

A Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart.

„Zsuzsánna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát

A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek.

Borítókép: Hortobágyi Nemzeti Park: búbos pacsirta

The post Zsuzsanna napja van. Mit jósolnak a pacsirták? appeared first on Hírözön.