A gerincferdülés fogalma, előfordulásának gyakorisága
A szakirodalom szerint gerincferdülésen (scoliosis) a gerincoszlop oldalirányú elhajlását és térben való elcsavarodását értjük. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira, hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges. Különösen fontos a kisgyermekkori gerincferdülések időbeni felfedezése, mert ezek hajlamosak leginkább a gyors rosszabbodásra, s emiatt többségük intézeti, kórházi kezelést és fűzőviselést is igényel. Hazánkban évről évre egyre több gerincbeteggel kell számolni, főként a mozgásszegény életmód következményeként. A gerincferdülésben szenvedő gyermekek száma napjainkban egyre növekszik, a gyerekek 30-40%-ánál mutatható ki a gerincen kisebb-nagyobb elváltozás. A WHO (World Health Organization) 1998-ban készített XXI. századi előrejelzésében a gerincbetegségeket a kiemelten kezelendő népbetegségek közé sorolta, ami Magyarországon minden harmadik embert érint. Egy 2004-ben készült felmérés szerint az óvodáskorúak 62%-ánál állapítható meg tartáshiba, izomgyengeség, vagy jellegzetes izomzsugorodás. A gerincferdülést a nyolcvanas években a népesség 4-6%-ánál, az ezredfordulóra már 15-16%-ánál diagnosztizálták.
A diagnosztizálás
Kiemelten fontos a gyermekorvos, a gyógytornász, a védőnő, az óvodai és iskolai gondozók szerepe az elváltozások korai felismerésében! Szülőként is érdemes otthon havonta ellenőrizni a gyermek tartását, járását. Első lépésként a gyermek előrehajol és a szülő végighúzza kezét a gyermek gerincén, hogy észlel, lát-e, tapint-e bármilyen elváltozást. Arra is figyelni kell, hogy előrehajláskor, vagy álló helyzetben kiemelkedik-e jobban a hát síkjából az egyik lapocka. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e. Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt ív (törzs-kar háromszög) kifejezettebb, az egyik oldalon. Sok esetben a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és a csökkent fizikai teljesítőképesség is utalhat gerincferdülésre.
Schroth Terápia
A Katharina Schroth szerinti 3D Scoliosis Terápia több mint 100 éves múltra visszatekintő komplex diagnosztikus és kezelési módszer, mely segítségével a gerincferdülés és a gerinc egyéb deformitással járó betegségei – pl. lapos hát deformitás, Scheuermann-kór -, kiszűrhető és kezelhető. A módszer lényege, hogy a tér mindhárom síkjában elmozduló gerincet, mely a törzsön több helyen is asszimetriát eredményez, minden irányt figyelembe véve asszimetrikusan kezeli. Ez korrigált helyzetben, a gerinc maximális aktív nyújtásása közben érhető el, speciális irányított légzéstechnikát és különböző izomfeszítéseket alkalmazva. Mindezt manuális ingerekkel és fogásokkal segíti a terapeuta. Cél a progressziót elősegítő scoliotikus légzésminta áthangolása és az izomegyensúly visszaállítása, a megrövidült izmok nyújtása és a megnyúltak erősítése. A módszer időben alkalmazva és megfelelő mennyiségű időt ráfordítva önmagában is alkalmas a gerincferdülés romlásának megállítására, illetve javulás elérésére. A betegség előrehaladott állapotában is hatásos, de ekkor megfelelően elkészített Cheneau korzett használatával kell kiegészíteni a jó eredmény érdekében, így megelőzhető egy esetleges operáció. Ha a páciensnél mégis műtétre kerül sor, ezt megelőzően alkalmazva a terápia segít a rigid gerincet mobilizálni, megkönnyítve ezzel a gerinc sebészi korrekcióját és a felépülést. Fiatal korban nem, vagy sikertelenül kezelt és operált páciensek esetében is indokolt a terápia alkalmazása a gerincferdülés okozta hátfájdalom kezelésére. A módszer a scoliosis kezelésében nemzetközi szinten elismert, a szakirodalom orvosi evidenciának tekinti használatát.
Kolumbán Áron
Gyógytornász