A gyógytorna jelentősége


A fizioterápiás beavatkozások közül legnagyobb szerepe a gyógytornának van. Speciális kezelés, mert más kezeléssel nem helyettesíthető. Mozgásszervi megbetegedés gyógyulása gyógytorna nélkül elképzelhetetlen.

A gyógytorna egyedi mozgásterápia, mely a megbetegedett szerv vagy testrész funkciójának helyreállítására alkalmazott gyakorlatokat tartalmaz úgy, hogy közben figyelembe veszi az egész testet. Célja a mozgás és egyéb fontos funkciók a keringés, a légzés és az idegi működés helyreállítása, javítása. Legfőbb módszerei a lazítás, az erősítés, a koordináció és az egyensúly fejlesztés, valamint a korrekció.  A gyógytorna hatására a keringés, az anyagcsere kedvezőbbé válik, javul a szív működése, az idegrendszer regenerálódik.

A gyógytorna fajtái:

         Passzív torna: mely során a mozgáspálya megtartása, vagy beszűkülés esetén a helyreállítás a fő cél. 3 részből áll: az ízületek megfelelő állapotban történő nyugalomba helyezése, vezetett passzív mozgatás és vezetett aktív mozgás.

         Az aktív torna: alapfeltétele a jó kooperáció. Diktálással irányított egyéni vagy csoportos torna, szárazon és vízben is végeztethető. A diktálás során a gyógytornász a beteg adott izomzatának helyes működését, a fokozatosság elvét és a koordinációt figyelembe véve irányítja, szükség esetén korrigálja a mozgást. A torna alatt a beteg vérnyomását, pulzusszámát, légzésszámát, bőrének színét, hőmérsékletet ellenőrizni kell. A tornakezelés történhet egyéni és csoportos formában. Csoportos tornát abban az esetben alkalmazhatunk, ha segítséget nem igénylő, jó állapotú, hasonló kondiciójú betegeket tudunk tornáztatni.

A víz alatti torna kedvező, mert a víz felhajtóereje következtében a betegek súlya 1/10-ére csökken és mégis ugyanolyan izomerővel tudják végezni a tornát. A torna során a megváltozott közegellenállásban végzett gyakorlatok alkalmasak izomerősítésre és egyensúly fejlesztésre is az instabil felület következtében.

A gyógytorna legelterjedtebb speciális formái:
– Manuálterápia,
– Mckenzie,
– Schrott,
– Terrie-féle lágyrész mobilizáció, 
– PNF,
– Flossing,
– Kinesio Tape.

A gyógytornász számos orvosszakmai kérdésben tudja segíteni a betegek gyógyulását, legtöbb területen fontos, hogy az orvosi team tagjai között gyógytornász is legyen. Ortopédiai és traumatológiai beavatkozások során, akár egy protézis beültetés, akár egy törés opercióval történő rögzítése után elengedhetetlen a korán megkezdett mobilizáció. A műtét utáni napon elkezdődik egy hosszú folyamat, a rehabilitáció. Először csak izometriás gyakorlatokkal, légzőtornával, felüléssel, felállással kezdjük. Az ellátó osztályon már megtörténik az első pár lépés.

A gyógytornász feladata a betegek állás-, járástanítása és megfelelő segédeszköz kiválasztása, valamint annak használatának a megtanítása. Nagyjából egy hét után a beteg rehabilitációs intézménybe kerül, ahol megkezdődik a mozgásprogram. A korábban már említett fokozatosság elve, illetve az aktuális protokollok alapján egyre aktívabb tornát, folyamatosan növekvő terhelést, nagyobb távok megtételét kérjük tőle felügyelet mellett. Mindezek hatására a motivált jól kooperáló beteg állapota szinte napról napra javul.

Napjainkban Magyarországon népbetegséggé vált a derékfájás, melynek számos oka lehet: izmok feszessége, nem megfelelő tartás, gerincsérv. Ezek a problémák szinte mind kezelhetők gyógytornával, egy megfelelő mozgásterápia keretén belül drasztikus sebészeti beavatkozás mellőzésével. Mindebből látható, a konzervatív terápia létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen.

Mulató Éva
gyógytornász