Cikksorozatunkban az elhízással foglalkozunk. A cikkek minden héten szombaton jelennek meg.
Tartsanak velünk, tegyenek egy lépést egészségük megőrzése érdekében!
Az emberi test működése lenyűgöző. Valamennyi életfunkciót illetően az egyensúlyi állapot fenntartására törekszik. Így van ez az anyagcsere-folyamatok esetében is. Ha például az energiaháztartás finoman beállított egyensúlya felborul, a testsúlyban változás következik be, ami lehet súlyvesztés, vagy súlygyarapodás. Ebben a cikkben ez utóbbi kerül részletezésre. Nézzük is, hogyan definiálható az elhízás!
Az elhízás nem más, mint az energiaegyensúly hosszabb időn keresztül fennálló zavara, amelyet a súlytöbblet fenntartásához szükséges, tartósan megnövekedett energiabevitel tart fenn. Ennek eredményeként a zsírszövet oly mértékben halmozódik fel, ami már káros hatással lehet az egészségre, s ily módon a várható élettartam csökkenéséhez vezethet. Ki számít túlsúlyosnak, és ki elhízottnak? Túlsúlyos az a személy, akinek testtömegindexe (rövidítve TTI, angolul body mass index, azaz BMI) 25 és 29,99 kg/m² közötti. Elhízott pedig az, akinél ez az érték 30 kg/m² feletti. [A TTI kiszámítása: testsúly/magasság (méterben) négyzete.]
Az elhízás jelenleg a leggyakoribb krónikus anyagcsere-betegség a világon, ami ma már járványos méreteket ölt a felnőttek és a gyermekek körében is a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Sokan nem is gondolnánk azt, hogy világviszonylatban ez az elsőszámú megelőzhető halálozási ok, ami az összhalálozás 10-30%-áért felelős. A helyzet súlyosságát tükrözik a számadatok is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2010-ben a világon 2,3 milliárd felnőtt volt túlsúlyos és 700 millió elhízott. Az európai országok többségében számuk négy évtized leforgása alatt megháromszorozódott.* És mi a helyzet Magyarországon?
A szakemberek adatai alapján a magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada küzd kisebb-nagyobb súlyproblémákkal.
Európai viszonylatban a magyarok a legelhízottabbak, és világszinten is a negyedik helyen állnak – közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET).#
Jóval többről van tehát szó, mint pusztán esztétikai és kozmetikai problémáról. Az elhízás több mint húszféle szövődménnyel járó betegséget okozhat. Ezek közül a leggyakoribbak a 2-es típusú cukorbetegség, egyes daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések. Európában például a felnőttek esetében a túlsúly és az elhízás tehető felelőssé a 2-es típusú cukorbetegség 80%-áért, vagy a magas vérnyomás 55%-áért.
Megtudtuk, hogy az elhízás egy krónikus betegség. Vannak ugyanakkor széles körben elterjedt tévhitek azt illetően, hogy mitől is lesz valaki elhízott. Ezek az ismeretek formálhatják a magunkról, vagy másokról kialakított képet, s akadályozhatnak abban, hogy változtassunk jelenlegi helyzetünkön. Ahhoz azonban, hogy eredményesen tudjuk felvenni az elhízással szemben folytatott küzdelmet, a valós képet kell, hogy lássuk. Vegyünk két tévhitet, illetve nézzük meg a tényeket!
Némelyek kizárólag a genetikára hivatkozva úgy vélik, nem tudnak mit tenni a kialakult túlsúly ellen. Bár lehet alkati tényező a nagyobb testsúly, de a helyzet korántsem reménytelen, mivel az elhízás utóbbi évtizedekben tapasztalható gyors terjedéséért a genetikai tényezők helyett inkább a táplálkozásban és az életmódban megfigyelhető negatív változásokat vélik felfedezni. Itt megemlíthetjük a rendszertelen és egészségtelen táplálkozási szokásokat, és a testmozgás hiányát.
Mások szerint azok híznak el, akik nagyon sokat esznek. Ám ez nem mindig igaz. Egy 2006-os vizsgálat számos érdekességet tárt fel azzal kapcsolatban, hogy milyen tényezők állhatnak még az elhízottság utóbbi időben történő elterjedésének a hátterében. Többek közt az alváshiányt, a zsíranyagcserét megváltoztató hatása miatt a környezetszennyezést, illetve a későbbi életkorban történő szülést is ide sorolták. Ez utóbbi növelheti ugyanis a gyermekeknél az elhízásra való hajlamot.
Kedves olvasó, ha Ön is túlsúlyos, vagy elhízott, ne csüggedjen! Bármi legyen is súlyproblémái hátterében, mindenképpen megéri erőfeszítéseket tenni, még akkor is, ha kezdetben egyáltalán nem mutatkozik eredmény, vagy csak nagyon csekély mértékben. Az életmódváltáshoz időre, türelemre, és befektetett munkára van szükség, de lesz eredménye a kitartásnak. Minden lépés hozzájárulhat a cél eléréséhez, még ha ezek igen aprónak tűnnek is.
Most, hogy már tudjuk, mivel is állunk szemben, jöhet egy újabb lépcsőfok, a megoldásra, illetve a helyzet javítására való törekvéseinkben. Cikksorozatunk második részében a magyar lakosságra jellemző táplálkozási szokások, s azok testsúlyra gyakorolt hatásai kerülnek ismertetésre. Többek közt a fiatalok körében oly közkedvelt és elterjedt energiaitalról is lesz szó.
Bóta Zsolt
a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft dietikusa
A rovat megjelenését támogatta:
Hirdetés
