A Don Bosco Szaléz Társaság munkatársától, Henez Norberttől, a projekt vezetőjétől kaptam meghívást Sajókazára, ahol egy projektzáró eseményeit tekinthettem meg. Őszintén el kell mondanom, a csodálkozás és az értetlenség egyformán lett úrrá rajtam.
A csodálkozás alapja az a sokrétű munka volt, amit ők végeznek a hátrányos helyzetű lakosság körében. Rengeteg területet ölel fel munkájuk, s elmondásuk alapján sikeresek.
Az értetlenség pedig annak szólt, hogy ezt évtizedek óta kellene végeznie a kisebbségi önkormányzatoknak, de nem történt semmi azon túl, hogy milliárdok úsztak el.
A lényegy, tiszteletet érdemlő munka, amit végeznek.
Mint mondta, a Felzárkózó település program keretében létrehozott Jelenlét Pontok célja, hogy újraépítse, feltámassza a közösségi kapcsolatokat, életet leheljen a gyakran csak vegetáló településekbe, megmutassa, van kiút a reménytelennek és végérvényesnek látszó nyomorból, kilátástalanságból. Ez a szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a problémák feltárásával, az igények megfogalmazásával és a lehetőségek realizálásával a kirekesztett, mélyszegénységben élő társadalmi csoportok is hozzájussanak olyan közösségi, szociális, oktatási, egészségügyi és más szolgáltatásokhoz, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra.
MIK A FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEK PROGRAMJÁNAK LÉPÉSEI?
300 település bekapcsolódása tervezett a programba, melynek szervezésében, irányításában 16 szervezet vesz részt. Ezek egyike a Don Bosco Szalézi Társaság, amelyik Sajókazán és Balajton működtet Jelenlét pontokat.
A Fete programban részt vevő községekben minden statisztikai mutató a hátrányok halmozódását mutatja: a komfort nélküli házak aránya ötszöröse, az általános iskolát be nem fejezett emberek aránya háromszorosa az országos átlagnak, miközben a településeken arányaiban háromszor több gyermek születik, mint máshol. Ebből a néhány adatból is jól látszik, hogy az itt zajló felzárkóztatási program sikeressége közös érdek.
A Felzárkózó települések program 2019-es indulásakor 31 településen nyolc szervezet kezdte meg a munkát, 2025-ben már 300 helyszínen zajlott 28 megvalósító szervezet közreműködésével Ez lett Magyarország legnagyobb méretű komplex fejlesztése ezen a téren.
A programba bevont települések mindegyikén alkalmazott módszer alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja, amelyik az elmúlt évtizedekben már számos helyszínen bizonyította eredményességét. Jelenlét módszer ereje és hatékonysága az egyediségében rejlik: miután nincs két egyforma település, így nincs két egyforma probléma sem, azaz nem lehet előre megírt receptből dolgozni.
Milyen területeket ölel fel a program, amelyeket különböző projektek alapján a Jelenlét pontok szolgáltatnak, azaz , amelyek mentén segítik az érintetteket?
–Gyermekek esélyeinek növelése a hátrányos helyzetű településeken
–Bűnmegelőzési és prevenciós tevékenység–Felelős állattartás
– Mozgó Játszóterek. Közösségépítés a játék segítségével.
– Zene. Zenetanítás, közösségépítés, értékteremtés.
– Sport. Sikerélményt adni, kitartásra, céltudatosságra, fegyelmezettségre nevelni, úgy hogy közben erősödik a közösség is.
–Egészségügy. Az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.
– Oktatás. A leghátrányosabb helyzetű családok gyermekeinek oktatása és fejlesztése.
– Energetika. A felzárkózó települések minden olyan otthonában, ahol kisgyermek él, legyen egy egészségesen fűtött szoba.
–Lakhatás. A lakhatási körülmények javítása.
–Gazdaságfejlesztés. Munkához segíteni a foglalkoztatásból akár generációkkal korábban kiesett családokat, önálló keresetet, önbecsülést, tervezhető jövőképet adni állástalan embereknek.
– Kora gyermekkor –első 1000 nap A gyermekek esélyeinek növelése a hátrányos helyzetű településeken.
A MEGVALÓSÍTHATÓ PROJEKTEK, AMELYEK BIZTOSÍTJÁK A LEHETŐSÉGET
Jelenlét a felzárkózó településeken:
Energetika
Lakhatás
Gazdaságfejlesztés
Közösségorientált pedagógia
Kora gyermekkor –első 1000 nap
Hátrányos helyzetben lévő óvodáskorú gyermekek támogatása
Naszlavi Attila egészségfejlesztési program
MI AZ A JELENLÉT PONT?
A Jelenlét pont egy épület, amelyben a felzárkóztató program folyik. Itt a program munkatársai jelen vannak, elérhetőek, ide be lehet menni segítséget kérni, beszélgetni, ügyet intézni, gyerekeknek tanulni, játszani.
(A Jelenlét pontokról, szerkesztőségi megjegyzés)
A jelenlét pontok élő kapcsolatot jelentenek vagy sem? Három történet arról, hogy Sajókazán bizonyosan része a település életének.
– Megérkezésünkkor kerestük a Jelenlét pontot, közel 20 embert, fiatalt, időset, férfiakat, nőket kérdeztük meg a település különböző részein arról, hogy merre találjuk a Jelenlét Pontot. Kivétel nélkül mindenki útba tudott igazítani.- Amikor felkerestük a Jelenlét Pontot, éppen szakmai megbeszélés volt, így várnunk kellett. Először egy kisfiú jött be, ült le mellém. Elmondta, ide szokott jönni iskola után, itt készíti el a házi feladatait, meg játszik. S itt jókat lelet beszélgetni.
Aztán két kislány érkezett. Ők is a házi feladatot készítik majd el, és segítenek nekik verset keresni, megtanulni anyák napjára. Ha marad idő, akkor játszani is szeretnének.
– Az interjú készítés ideje alatt 2 férfi, egy nő jött, egyeztetett a Jelenlét pont munkatársával, s az biztosan elhangzott” az egyik szociális munkatárstól: „holnap kimegyek, fogok segíteni”.
PROJEKTZÁRÓ SAJÓKAZÁN
A Felzárkózó települések projektzáró rendezvényét Sajókazán a Radvánszky Béla Művelődési Házban tartotta a Don Bosco Szaléz Társaság.
Gazdaságfejlesztési projekt keretében Kiskert programot zárták, a kertgazdálkodásról Sípos József egyetemi docens tartott előadást. Róla érdemes azt tudni, hogy családi gazdálkodást is folytat, jól ismeri a hazai és európai mezőgazdasági folyamatokat. Vele beszélgettünk a záró előadás előtt.
-Mi volt az a közös tevékenység a projekt keretében, aminek részese volt?
– Kertműveléssel foglalkoztunk, ami az elméletet és a gyakorlatot egyaránt felölelte. Ültettünk fákat, elmondtam az elméleti tudnivalókat, aztán kimentünk a terepre, együtt ültettünk.
Ugyan ez történt a fák metszésének kapcsán is. Az előadásom után együtt metszettünk.
Igyekeztem úgy átadni a kertműveléssel kapcsolatos tudnivalókat, hogy rákapcsolódtam az ő nyelvezetükre, sajátos világukra, meglévő ismereteikre, nyitottságukra.
–Mennyire terjedt el Magyarországon az önfenntartó életmód?
-Én nagyon örülök ennek a projektnek, mert azok, akik eddig ezzel eddig nem foglalkoztak, itt megtehették az első lépést. Az emberek egye inkább ráébrednek arra, hogy ebben a túlnépesedett, felgyorsult világban egyre nagyobb szerepe van az egészséges élelmiszereknek. Úgy mondják ezt „az vagy, amit megeszel”. Én nagyon fontosnak tartom, hogy a rendelkezésre álló területen, akár csak egy balkonládában, neveljünk haszonnövényeket. Ezzel egyrészt közelebb kerülünk a természethez, másrészt csökkentjük az élelmiszerek kapcsán a különböző kémiai anyagok mennyiségét, akár ki is iktathatjuk azokat étkezésünkből. Magyarán mondva azokat nem esszük meg.
Másik fontos dolog, hogy a kertgazdálkodás közösséget formál. Közösséget formál a családon belül. Bevonjuk a gyerekeket a munkába, rácsodálkozhatnak a fejlődő növény szépségeire, megismerhetik a kertművelés folyamatait, az együtt munkálkodás szépségeit. A másik forma az, amikor már családok kapcsolódnak össze a kertművelés kapcsán. Tudnak tapasztalatokat cserélni, együttműködni, s a termést is meg tudják egymással osztani.
Én nagyon sokat járok külföldre, Lengyelországba, Németországba, Franciaországba, s örömmel tapasztalom, hogy hatalmas szerepe lett a közösségi kertművelésnek, főként zöldségféléket termelnek.
Idehaza sajnos sok elhanyagolt keretet látok, jobbik eset, ha gyepesítik azt. Meg kellene tanulni színes kerteket létrehozni, ahol szerepe van a mulcsnak, a gyümölcsfáknak, zöldségféléknek, virágoknak, ahol szép kerek ökoszisztéma alakul ki. Ahol jelen vannak a beporzó rovarok, a sünök, lepkék, békák, gyíkok, amelyek egy egységet tudnak kialakítani, a természetet és a természetességet.
– Mi a véleménye arról, hogy ma az vált szokássá, mindent letérkövezünk, ne kelljen bajlódnia a növények gondozásával, ápolásával?
-Sajnos mára általánossá vált, hogy eltávolodtunk a természettől. Én sokfelé járok az országban, sok mindent látok, tapasztalok.
Igen, sok helyen mindent letérköveznek, pedig ez káros. Meg kellene őrizni az ökoszisztémát. A letérkövezett helyek nyáron sokkal melegebbek, ott hőtöbblet jön létre. Ráadásul a térkövezés miatt nincs lehetőség a csapadékvíz megtartására sem, lefolyik onnan. Ez szintén káros, mert az elfolyó víz miatt nincs, ami folyamatosan szabályozná a környezet megfelelő páratartalmát. A térkövezés akkor nem gond, ha az arányokat meg tudják tartani. Ha kialakítanak növényi csoportokat, zöld felületeket, a lefolyó vizek felfogására tárolót építenek. Ezzel meg tudják törni a hőhidakat, ami a klímaváltozással együtt járva egyre több környezeti kárt okoz.
-rizner-
A galéria a képre kattintva tekinthető meg
