A Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot tizenegyedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete. Ebben az évben újra rekordszámú, 255 nevezés érkezett.
A díjátadóra 2026. március 4-én a Digital Marketing Forum konferencián került sor, ahol öt, inspiráló előadás célzottan a városmarketing „okos” gyakorlatairól szólt. Az előadók egyike Halász Norbert, a kazincbarcikai városmarketing gesztora volt, aki a Kolorcity-modellről tartott előadást.
Az idei megmérettetésen Nyíregyháza, Miskolc, Mátészalka, Kazincbarcika szerepelt az élbolyban.
.A „Városmarketing kisvárosi nagykövete” különdíjat Kazincbarcika városa kapta, mint a Városmarketing Gyémánt Díj példamutató kisvárosi nevezője, a város összesen 17 díjat nyert az idei megmérettetésen. A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, a zsűri elnöke és Sütő Ágnes, az MMSZ alelnöke, a Bankszövetség Főtitkár-helyettese közösen adta át.
Nyíregyháza, Mátészalka Tiszavasvári, Kazincbarcika, Miskolc mellett Gyémántdíjas városok még: Devecser, Komárom, Kozármisleny, Mohács, Orfű, Pannonhalma, Sopron, Tiszavasvári, Várda, Baja, Balatongyörök, Balatonlelle, Komló, Székesfehérvár, Tata, Abony, Ajka, Gyál, Győr, Sajóbábony, Budapest XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, Gödöllő, Bácsalmás, Fót, Szikszó, Siófok, Pécs.
A városmarketingről, a sikerről, a 17 Gyémánt díjól, a szakmai elismerésről, a kritikákról beszélgettem Halász Norberttel, akit hatalmas megtiszteltetés ért azzal, hogy előadónak kérték fel a konferencián.
Mi is az a marketing, városmarketing? Szükség van arra?
A marketing valójában egyidős az emberrel, még akkor is, ha magát a szót régen nem használták. Tudat alatt gyerekkortól alkalmazzuk bizonyos elemeit: figyelmet szeretnénk, hatni akarunk, el akarjuk érni, hogy a másik megértsen minket vagy igent mondjon valamire. Ezt a lányos apukák biztosan jól ismerik: néha egyetlen mosoly is elég ahhoz, hogy a kiszemelt játék végül a kosárba kerüljön. Történetileg ugyanez a logika jelenik meg a kereskedelemben is: a kínálat és a kereslet összekapcsolása, az ügyfelek megszerzése és megtartása. A városmarketing ehhez hasonló, csak itt a „termék” maga a város. A feladat az, hogy a benne élők, a turisták, a befektetők és a vállalkozások számára is érthetően és hitelesen mutassuk meg, mitől értékes az adott település.
Kik hozták létre a szervezetet, ami a pályázati rendszert is működteti?
Az Országos Városmarketing Díjat a Magyar Marketing Szövetség alapította, a kezdeményezés pedig 2015-ben indult el a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézetével együttműködésben. A céljuk az volt, hogy a településmarketinget jó irányba tereljék, elismerjék a valóban értékes kezdeményezéseket, és láthatóvá tegyék a jó gyakorlatokat. Ennek részeként adják át a „Városmarketing Gyémánt” díjakat, amelyek 2015 óta a hazai településmarketing egyik fontos szakmai elismerésének számítanak.
Halász Norbert előadása a Digital Marketing Forum konferencián 
Díjátvétel a Korda házaspárral
Önnek miért fontos a városmarketing?
Két irányból is fontosnak tartom a városmarketinget. Egyrészt befelé: nagyon jó visszajelzés arra, hogy mennyire érzik jól magukat az itt élők a saját városukban. Ha egy város tudatosan és jól építi önmagát, annak egyik legfontosabb eredménye, hogy a helyiek elégedettebbek, jobban kötődnek hozzá, és valóban otthonuknak érzik. Másrészt kifelé is kulcskérdés, mert a városnak vonzónak kell lennie a látogatók, a befektetők, a vállalkozások és a leendő lakosok számára is. A városmarketing lényege számomra röviden az, hogy segítsen egy településnek érthetően, hitelesen és szerethetően megmutatni önmagát.
Miért fontos, hogy legyen egy kifelé szóló, jó, eladható városmarketing?
Azért fontos a kifelé szóló, jól felépített városmarketing, mert ma a települések is versenyeznek egymással: a figyelemért, a befektetésekért, a látogatókért és sok esetben a jövőbeni lakókért is. Ilyenkor az a kérdés, hogy egy város mennyire tudja világosan és hitelesen megmutatni, milyen értékeket kínál. Más szempont fontos egy fiatal családnak, más egy befektetőnek vagy egy turistának, de mindegyik esetben szükség van arra, hogy a város láthatóvá tegye az erősségeit: az intézményeit, az infrastruktúráját, az élhetőségét, a közösségi életét és a benne rejlő lehetőségeket. Én a közhangulatot is ide sorolom, mert egy város megítélését ma már nemcsak az határozza meg, mi van fizikailag jelen, hanem az is, milyen kép alakul ki róla az emberek fejében. A problémákat természetesen kezelni és megbeszélni kell, de a városmarketing feladata elsősorban az, hogy kifelé ne a hiányokat, hanem az értékeket és a fejlődési képességet mutassa meg.
Az ön által elmondottakra talán jó példa a Vízikomplexum esete. Sokan támadták az építkezést, annak körülményeit. Ön pedig azt mondta egy beszélgetés kapcsán, az önök feladata elsődlegesen az, hogy megvizsgálják, a létesítmény kifelé hogyan piacosítható, s ez által miként növelhető a város ismertsége, elismertsége. Ez az önök feladata, nem pedig a viták generálása, levezénylése. Ez ennyire egyértelmű?
Szerintem, alapvetően igen. A vitáknak és az eltérő véleményeknek természetesen megvan a helyük, és egy város életében ezeket nem lehet kikerülni. Ugyanakkor a városmarketing feladata nem az, hogy ezeket a vitákat szervezze vagy kommunikációs középpontba emelje, hanem az, hogy egy fejlesztésben meglássa és megmutassa azt, ami a város szempontjából érték, lehetőség és vonzerő. Egy ilyen létesítménynél nekünk azt kell vizsgálnunk, hogyan tud hozzájárulni a város ismertségéhez, megítéléséhez és vonzerejéhez. Röviden: a városmarketing dolga nem a konfliktus menedzselése, hanem az érték láthatóvá tétele.
Egy másik példát is említenék. Városmarketing Gyémánt díjat kapott Kazincbarcika és a Korda házaspár kapcsolata. Sokan erre legyintettek, pejoratív megjegyzéseket tettek. Tavaly Sajókápolnán voltam egy jótékonysági pókerversenyen, ahol sokan büszkén mutogatták a kazincbarcikai versenyen Korda Györggyel készült fotóikat, s mondták, nagyon jó volt az a verseny. Akkor feltehetően ez is egy érték, de miért nem tudjuk annak megfelelően kezelni?
Igen, ezt egyértelműen értéknek tartom. Nem véletlen, hogy a városmarketing konferencián az előadásomban is példaként hoztam fel Kazincbarcika és a Korda házaspár kapcsolatát. Ők nemcsak ismert és elismert művészek, hanem olyan emberek is, akik emberközeliek tudtak maradni, és valódi kapcsolatot alakítottak ki a várossal. Balázs Klárinak ráadásul személyes kötődése is van Kazincbarcikához, hiszen itt járt iskolába, így pontosan látja, mennyit fejlődött a város. Én azt gondolom, hogy a Korda házaspár hidat képez Kazincbarcika és a külvilág között, és ez a város számára kifejezetten érték. A pókerverseny sikere, a sok résztvevő, a pozitív visszajelzések és az emberek személyes élményei mind azt mutatják, hogy ez valódi kapcsolódás, nem mesterségesen létrehozott történet.
Sokan szeretik a pókert, sokan pedig gunyoros megjegyzést tesznek, tettek erről a kazincbarcikai eseményről, mi lehet ennek az oka?
Szerintem ennek több oka is lehet. Egyrészt nincs olyan kezdeményezés vagy esemény, ami mindenkinek egyformán tetszik, ez teljesen természetes. Másrészt azt is látni kell, hogy a feltűnő, nagy visszhangot kiváltó dolgok mindig erősebb reakciókat mozgatnak meg, és a közösségi médiában sokszor a kritikus hangok hallatszanak hangosabban, mint az elismerők. Én ezzel együtt azt gondolom, hogy a jó dolgokat fel kell vállalni. A kazincbarcikai pókerverseny Korda György jelenlétével szerintem egyértelműen ilyen volt: sokakat megmozgatott, minőségi esemény volt, és rengeteg embernek adott pozitív élményt. Ha valami valódi értéket képvisel, attól még, hogy nem mindenkinek tetszik, még ugyanúgy érdemes a helyén kezelni.
Én úgy gondolom, hogy aki a városmarketinget fogalmát itt Kazincbarcikán elfogadottá tette, aki azt szakmailag összefogta, ebben (is) építi a jövőt, az ön. Jól gondolom?
Nem, ezt így ebben a formában nem mondanám. A Kolorcity városmárka 13 éve létezik, vagyis jóval korábban indult el, mint ahogy én bekapcsolódtam volna ebbe a munkába. Akik annak idején elindították ezt a gondolkodást, azok előtt szerintem meg kell emelni a kalapot, mert jó stratégiai alapot és nagyon erős elnevezést adtak a városnak. Én ezt nem szeretném kisajátítani.
Ami talán az én szerepem, illetve a csapatunk szerepe, az az, hogy az elmúlt négy évben a működés mögé rendszert tettünk. Azt láttuk, hogy nemcsak Kazincbarcikán, hanem országosan is gyakori probléma, hogy a stratégia, a kommunikáció és a rendezvények külön életet élnek. Ha az egyik helyen megszületik egy koncepció, máshol megszervezik az eseményt, egy harmadik szereplő pedig kommunikál róla, akkor a részek nem épülnek egymásba, és a városmárka elveszíti az erejét.
Mi erre próbáltunk megoldást adni a Kolorcity-modellel. Ennek a lényege, hogy a stratégia, a kommunikáció, a rendezvényszervezés és az arculati gondolkodás nem külön területként működik, hanem egy integrált rendszer részeként. A modell négy pillérre épül: élmény, történet, arculat és stratégia. Egy városi élményből történet lesz, a történet egységes arculaton keresztül jelenik meg, majd visszaérkezik a stratégiába, ahol kiértékelhetővé és továbbépíthetővé válik. Ez a körkörös működés adja a rendszer tanuló jellegét.
Ha valamire büszke vagyok, akkor inkább erre vagyok büszke: arra, hogy egy meglévő, jó városmárka mögé sikerült olyan működési modellt építeni, amely ma már nemcsak gyakorlatban működik, hanem szakmailag is figyelmet kap. A szerepem talán valóban az, hogy az elmúlt négy évben rendszert tettem a dolgok mögé – de ezt is csak a csapatommal és a városvezetés támogatásával együtt lehetett megcsinálni.
Az nyilvánvaló, hogy a városmarketing, de nevezhetjük település marketingnek is, ma már nélkülözhetetlen, mindenki fontosnak tartja. Ön hová helyezné a kazincbarcikai városmarketinget országos összehasonlításban?
Az a szerencsés helyzet, hogy ezt nem nekem kell megítélnem, hanem a szakma már többször visszajelzést adott róla. A legutóbbi díjátadón Kazincbarcika megkapta a „Kisvárosi Marketing Nagykövete” különdíjat, ami szerintem önmagában is jelzi, hogyan tekintenek országos szinten a város teljesítményére. Számomra ugyanilyen fontos, hogy nemcsak díjazottjai voltunk ennek a munkának, hanem a szakmai bemutatói is: a Kolorcity-modellt országos fórumon is ismertetni kellett.
A díjak nekem elsősorban nem önmagukban fontosak, hanem azért, mert szakmai visszamérések. Azt mutatják meg, hogy az a stratégia és működés, amit Kazincbarcikán építünk, nemcsak helyben működik, hanem szakmai szempontból is értelmezhető, értékelhető és követhető. Én ezért úgy fogalmaznék, hogy a kazincbarcikai városmarketing ma országos összehasonlításban is a figyelemre méltó és elismert példák közé tartozik.
A marketing ma már valóban megkerülhetetlen része a mindennapoknak. A mi feladatunk az, hogy ezt Kazincbarcikán ne öncélúan, hanem a város és az itt élők érdekében, megfelelő szakmai színvonalon alkalmazzuk.
-Köszönöm a beszélgetést, további sikereket kívánok!
-rizner-
Fotók: Szeleczky Máté. A képek közlése a Kolorline hozzájárulásával történt.
