Egy olyan adónem körül bontakozott ki a neten kommentháború, amelyiknek fizetése elkerülhető. Ennek kapcsán a gondokat, tényeket messze elkerülő, sokszor megtévesztő kommentek miatt írom le a gondolataimat. Erre inspirál az is, hogy az elmúlt évben részt vettem a BorsodChem meghívására a cég, a város, és több szakmai szervezet részvételével megtartott Life Climcoop projektzáró konferencián. Meghökkentő dolgokról lehetett hallani, mindenkinek ajánlom olvasson utána a fenti program alapján. Tájékozódhat általánosságban is és a városban végzett kutatások eredményei alapján is.
Azt, hogy a helyi szabályozás , azaz a zöld adó ebben a formájában jó vagy nem, szakmailag teljesíthető-e, nem tudom, s a vitának inkább erről kellene szólni, de nem erről szól. A vita témája, hogy ez is lopás, meg a nyugdíjasok kizsigerelése, meg luxusautók. Mit is keres a csizma az asztalon? E helyett fontosabb lenne kiállni a környezettudatosság kérdése mellett, ami ennek az adónemnek a jellemzője kell, hogy legyen.
De ez kit is érdekel? Feltehetően senkit, mert erről senki nem kommentelt. Környezetvédelem? Ugyan már, azt kevesebben olvassák, kevesebb embert érdekel, mint a szaftos sztorik.!
Mi lenne a cél, az adónem logikája?
Két hivatkozást ajánlok mindenkinek a figyelmébe.
■ Környezeti adóknak nevezzük az OECD és az Eurostat definíciója értelmében azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, aminek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre.
(KSH)
■ Egyszerűbben: Korunk egyik legkritikusabb, ezen felül talán legaktuálisabb témája a környezetvédelem és az emberiség által okozott környezetre káros cselekvések mérséklése, vagy megszüntetése. Erre próbál megoldást keresni a zöld adózás,… (Debreceni Egyetem)
A lényeg: a megfelelően tervezett és alkalmazott zöld adók segíthetnek csökkenteni a környezeti károkat, valamint növelni a környezeti tudatosságot és finanszírozni a környezetvédelmi projekteket. A vitának erről kellene szólnia. Segíti-e a helyi zöld adó bevezetése ezt? Milyen mértékben? Mit kell még tenni az élhetőbb környezet biztosításáét?
A lények, ami a kommentháborúból kimaradt, s amit már említettünk: : az adófizetés elkerülhető
Aki betartja az érvényes szabályokat arra vonatkozóan, hogy hány %-ot lehet telkéből leburkolni, betartja a zöld felületre vonatkozó arányokat, annak nem kell adót fizetni. Ezért is lehet megkérdezni, a kritikusokat, akkor most a törvényt be nem tartók oldalára álltak?
Legkevésbé a nyugdíjasokat érinti
Megint szegény nyugdíjasokat vették elő érvként néhányan, mondván, hogy mekkora sarc éri őket. Pedig talán ők azok, akik nem térburkolnak, hanem keretet ápolnak, gyönyörködnek benne. Szerintem a riogatás ellenére őket érinti legkevésbé a zöld adó, a fiatalok között többen vannak, akik –„nincs gond a fűvel, ha leburkoljuk az udvart” gondolatok mentén szervezik életüket. Persze van vetélkedés is. „Én még nagyobb résztét burkolom le az udvarnak, mint a szomszéd. Nehogy már ő sóhajtsa a passzát szelet! ”
Miért gond a túl sok térburkolat?
Sokféle hatása van, ezt az említett konferencián a meteorológiai szolgálat munkatársa szemléletesen bemutatta. A túl sok kő növeli a mikroklíma hőmérsékletét. Minél több lebetonozott udvar van, annál nagyobb hatást gyakorolnak a hőmérséklet emelkedésre. S a negatív hatás igaz arra is, hogy a lezúduló csapadékvíz elnyelése egyre kisebb területre korlátozódik, növelve emiatt a villámárvizek esélyét, vagy egyes területek elöntését. Olyan ez, mint amikor egy ember eldob 1 palackot, mondhatjuk:ez semmi. Eldobja 100 ember, semmi. Ha 10 millió dob el 1-1 palackot, az már 10 millió. Egy nap, aztán jön a következő nap, meg a következő, s jön a Tiszán a palackáradat. Meg az erdőkben. Meg a játszótereken. S lehetne ezt tovább ragozni.
Az egyébként is melegedő hőmérséklet, s a térkő miatti túl meleg ellen a tulajdonos klímával védekezik. Lehet, hogy az ő lakásának problémáját ezzel megoldja, de a környezetét nem. A klíma bent hűt, kint fűt, tovább növeli a mikroklíma hőmérsékletét.
Környezettudatosság
Ugyan már, hülyeség! A kommentelők jó részénél ez a szemlélet hiányzik, ez szóba sem került. Rengeteg ember -elvben- aggódik gyermekéért, unokájáért, de a kor legnagyobb kihívásának megoldása érdekében tenni nem akar, kényelmét nem adja fel. A szomszédba is autóval megyünk, térburkolunk, lehet fűteni gumiabronccsal, beszennyezni az erdőt, stb. Mindezt szótlanul tűrjük, nem teszünk ellene. Pedig a mondás igaz: a lokális cselekvésből állhat össze a globális. Lokális, hogy csak a törvényben megengedett mértékig burkoljuk le udvarunkat. Tudom, ez ma sajnos idealista megközelítés.
Kell tehát valami, ami rábírja az embereket e probléma érzékelésére, a közös felelősséggel való cselekvésre. Ez lehet bontás elrendelése, adó, deres, vagy ,mint amivel Monokon próbálkoztak, „Szégyen hirdető”. Melyik a jó, ki tudja? Talán az, amelyiket az aktuális időpontban jobban lehet szidni.
Sajnos ma már nem a klímaváltozás hatásainak csökkentése a cél, hanem az azokhoz való alkalmazkodás
Ez a tény az igazi tragédia minden ember számára, s ezzel kell tisztában lenni, ennyit romlott a helyzet. Az emberiség tudatlansága, érdektelensége, mohósága, a karvaly tőke önzése eljuttatta oda az emberiséget, hogy ma már nem arról beszélnek a kutatók, miként csökkenthetők a káros hatások. Úgy tűnik az reménytelen. A koncepció az, hogy miként tudunk alkalmazkodni a megváltozott klímához. S ez drámai változás, elkeserítő helyzet.
S láthatjuk, hogy sok tekintetben nem megy az alkalmazkodás. Hosszú évek óta aszály és fagy tarolja le a hazai mezőgazdaságot, aztán lehet majd szidni az árakat, meg mindenki mást. Élhetetlenül melegek a városok, de ez a globális probléma is lokális gondok sokaságából épül fel. Egyén, önkormányzat, vállalkozás, vállalat, állam közös felelőssége. Alig történik valami érdemi előrelépés.
Ellentmondások
■Szabálykövetés
Nem ismerem a teljes előterjesztést, a hatástanulmányokat, csak a szándékot látom. Az, hogy ez milyen mértékben jó, milyen mértékben segíthet formálni a környezettudatosságot, ami a cél, azt a képviselőknek kell tudni, gondolom tájékozódtak.
Én csak egyet érzékelek, senki nem tette szóvá, hogy lépjünk föl a szabályok megszegői ellen! Hozzák meg a legsúlyosabbat döntést is, mert ez a közösség érdeke! Rendeljenek el bontást! Ennek is meg lenne a logikája. Gyermekeink és unokáink jövője, a szabálykövetés drasztikus kikényszerítése.
De mi is folyna egy ilyen döntés nyomán a neten? A görények…. ezt is meg merték tenni. Akkor maradjon így? mindenki azt csinál, amit akar?
■ Lopás vagy környezettudatosság?
S, hogy nehéz a döntés? Igen, mert a jelenleg is látható vita, fals információk is nehezen emészthetővé teszik ezt az adónemet, s nem a lényegről, a környezet védelmére tett egy fontos lépésről szólnak. Helyette van urizálás autókkal, lopás, BC iparűzési adó berentei felhasználása, stb. Miért itt, ennek semmi köze ehhez az adónemhez. Arról lehet máshol írni, cikkezni, azoknak is van helye. Ez az adónem ma mindenhol a környezettudatosságot, s nem a nyerészkedést szolgálja. Gondolom itt sem, ismerve a Life Climcoop programját, s azokat a településeket, amelyek e program kapcsán léptek, vagy fognak lépni Székesfehérvártól Pécsig, Szegedtől Salgótarjánig.
■Persze, a város meg betonoz!
S populista módon bele lehet kapaszkodni olyan ellentmondásokba, hogy a város mit is csinál? Igen, sokszor aszfaltoznak, akár tereket is. Nekem sem tetszik a Fő tér üressége, de kellenek parkolók, utak, közösségi terek, amik sajnos betonozással járnak. S egyre több parkoló kell. Persze a lényeg az, hogy ebbe is lehet kapaszkodni. Bezzeg a város aszfaltoz, mást meg büntet a térburkolásért! Na, ne már, ez az érv azért hülyeség! Mi lenne, ha nem építene utakat, járdákat, parkolókat? Ha van sapka azért, ha nincs, akkor azért?
Az én olvasatomban a környezetvédelmi kérdésekről kellene szólni a vitáknak. A többit is lehet forszírozni, az autókat, meg minden mást, de a maga helyén, mert így a szezon és a fazon keveredik.
■ Mi a lényeg?
Az, hogy ki milyen autóval jár, kevésbé érdekel, mint az, hogy nyáron a város melyik részén elviselhető a hőmérséklet. Ki lehet menni délután is, vagy csak a hajnali barangolás marad? Hogy tudják elviselni a hőséget a panelok lakói? A zöld adó bevételéből milyen környezetvédelmi ügyekre jut majd pénz? Panelok tetejének parkosítására? Zöldfelületek növelésére? Utak locsolására?
Nagy kérdés, hogy környezetvédelmi ügyeink mellett ki merünk-e állni, tényeket vizsgálni, vagy ez senkit nem érdekel? Mert addig vitatkozunk az autókon, a lopáson, amíg a kánikula, a városi hőség maga alá nem temet mindenkit. Mert a hőségriadó nem válogat ember és ember között.
Őszintén, kissé szkeptikus vagyok. Én felszedetem a szemetet, bekopogok a kormot okádó kémények hazaihoz, levelezek a város egy részért elöntő trágyaszag miatt, stb. Más valakit érdekelnek az ilyen ügyek? Esetleg csak komment szintjén, tisztelet a kivétel.
A vitát elfigyelve, a jelenlegi helyzet messze van a fontos céloktól, így válaszom sajnos : sokakat nem érdekel, mi lesz velünk a jövőben.
Megint olyan vircsaft megy, mint az országos médiákban, s abból lassan-lassan mindenkinek elege lesz. Azért, mert csak a vircsaft számít, nem a lényeg és nem a tények. Kár. Mindent a maga helyén!
Szívesen beszélgetek e témáról bárkivel, bármilyen közösségben, ha arra igény van. Szeretném megértetni, mit jelent ma a klímaváltozás kapcsán a 24. óra. Vegyük végre komolyan!!!
UI. A cikk írása közben beszéltem bátyámmal telefonon. Szomorú volt. A fagy sokadjára vitte el a gyümölcsöst, az aszály pedig már most tarol. Az Alföldön, Szolnok mellett lakik. Onnan (is) jönne az élelmiszer ide. Jönne….
Borítókép: különböző felületek hőtérképe
-rizner-