Ahol a hagyomány tovább él: a borsodsziráki hímzők

A Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület hímző szakkörének kiállítása után beszélgettünk a csoport tagjaival Borsodszirákon, a Hímes Házban. Abban az épületben, amelyikben a szakkör működik, s ahol féltve őrzik Bartók Béla kiállításának anyagait.

Kocsis Istvánné, a csoport vezetője az alábbi gondolatokkal vezette fel beszélgetésünket a hímző szakkörrel történt találkozásunkkor

“2021-ben  kezdődött a Nemzeti Művelődési Intézet irányításával az a szép kezdeményezés , melynek célja a kézművesség népszerűsítése, értékeink   megőrzése, azok átadása és tovább éltetése, határainkon belül és határainkon túl. Nem titkolt cél volt továbbá a közösségek építése, a mindennapok szebbé és tartalmasabbá tétele. Borsodszirákon a közösségformálás, a hagyományok  tovább élésének egyik fontos állomása volt ez.”

Mint  mondja, a településen korábban inkább a szövés volt jellemző, kevésbé a hímzés. 2021-ben a Népművelési Intézet  Szakkör pályázata  által felkínált tevékenység  a csipkeveréssel indult a településen, s ők pályáztak a későbbiekben is . 2022-ben  már két csoportjuk volt, az egyik a gyöngyfűző, a másik pedig a hímző. 2023-ban új tagokkal bővültek, ekkor két csoport indult a pályázaton, a makramé és a gyöngyfűző. Tagjaik a 2024/2025-ös évre ismét pályázni kívánnak, két csoporttal. A hímzők, valamint új közösségként a mézeskalács készítők

A kasztnár ház
A beszélgetésünk során igyekeztünk megfejteni az épület elnevezését is.  A Míves Ház, melyet sokan kasztnár háznak neveznek, s amelyik  otthont ad a az egyesület szakköri tagjainak. Miért kasztnár ház? Az uraság megbízottja volt, aki itt lakott, s akinek feladata volt  beszedni a parasztoktól az adót. Őt hívták kasztnárnak, neki épült ez a ház.

A Hímes Ház (Kasztnár ház) a hímző szakkör otthona


A múlt ápolása
Következő témánk: miként alakult a múlt ápolása? Miként élik meg a múlt átmentését? Mindenkinek van véleménye erről.
Erdélyi példák felelevenítésével igazolják, hogy a külföldön élő magyarok között sokkal nagyobb az összetartozás.
Ezt a gondolatot folytatja az egyik tag „Én is ugyan ezt tapasztalom, de talán sikerült kicsit előbbre lépnünk.  Negyvenes értelmiségi nők vannak a Dunántúlon   és máshol is, akik tovább viszik a hagyományt és megtanítják a gyerekeknek. Most reneszánszát éli a kézművesség, nagyon sok fiatal foglalkozik vele. ’

Kocsis Istvánné folytatja a gondolatot. „A népművészettel lehet varázsolni illetve lehet hamisan beépíteni a saját életének karrierjébe. Lásd Tóth Gabi. A Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület annak a kidolgozója, hogyan illeszthető be a  népművészetet a mai korba. A hagyományok háza szintén fölkarolja ezt, az ő rendezvényeikre nagyon érdemes elmenni, mert példaértékű iránymutatást adnak.”

A múlt értékeinek ápolása tiszteletet érdemel, s ezt a közösség minden tagja magas szakmai színvonalon végzi.  Miért vállalkoztak arra, hogy belépnek a hímző szakkörbe, s mit jelent ez számukra?


Ádám Bálintné:
Én a nagyszülőktől és a keresztanyámtól tanultam ezeket a hagyományokat. Mindenféle kézművességet kipróbáltam, nem csak a hímzést, s amikor elkészült ez a hímes ház, onnan jött az ötlet, hogy csináljunk hímző szakkört. Mert ne csak énekkar legyünk, hanem belefér még a hímzés is. Persze most már nem csak hímzünk, hanem mindenfélét kipróbálunk, amit lehet.

Nevelős Józsefné
A nagymamám szőttesekkel foglalkozott, nagyon szép dolgokat szőtt. A 60-as években csodálatos kézimunkát csinált az édesanyám is. Hímzett és nem szőtt. A 70-es években volt itt egy szakkör, abban én gyerekként a barátnőmmel részt vettünk, főleg matyót hímeztünk a 40 éves asszonyok között. Én  önszorgalomból is szerettem hímezni, de kötöttem és horgoltam is. Most már rengeteg időm van, a gyerekek kirepültek, e hímzés a legfontosabb szabadidős tevékenységem.

Nagy Imréné
Vidékről, Szögligetről kerültem be Borsodszirákra, de egyébként Boldván születettem Szolgálati lakásban laktunk. Nagyon szeretek kézimunkázni, hímezni,  makramézni, kötni. Ide a szakkörbe a barátnőmmel kerültem be. Kaptam különböző munkákat, amiket el kellett készítenem, hogy lássák, mennyire értek a kézimunkához.

Molnár Emőke
Én az érdeklődésem miatt kerültem a hímző körbe. De bekerültem a gyöngyfűző és makramé szakkörbe is. Nem bántam meg , mert nyertünk a Hirstória Körben is.  Legelőször a boldvai körben, majd a História Körben, majd ebbe a kis csapatban.  Nagyon jó a közösség  mindannyiunk örömére

Juhászné Palotai Katalin
Több mint 40 éve kerültem ide a településre Nálunk a családban nem volt hagyomány a kézimunka. Iskolás koromban ragadt rám a szeretete. Később a  szomszéd asszonyom dolgozott a matyó háznak,  ő vitt bele,  hogy varrjak, ő segítette a munkám, nagyon megszerettem. Jött  a lehetőség, hogy hímző szakkörbe kerüljek, nagyon megszerettem a hímzést és a társaságot.
Kaptak a matyó hímzéshez anyagot?
Igen, mindent megkaptunk minden alapanyagot Megvolt az egységár, 2, 3 Ft, kis dolgokat hímeztünk. És ezt mindig nekem adta a szomszédasszony. Abban az időben az értékviszonyok mások voltak. Én tulajdonképp neki segítettem, de ő kifizette annak az árát. Így aztán jól is jártam.

Molnár Andrásné
Én Szendrőből jöttem ide Borsodszirákra. Tavaly kezdtem a gyöngyfűzést,  aztán rábeszéltek a lányok, hogy lépjek be a csapatba,  nagyon örülök, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek. Az idei évben kipróbáltuk a makramét, ez is tetszett, a makramé technikájának megtanulása már megérte, hogy belevágtam. Reméljük, hogy folytatódik minden évben.
(Többen közbeszólnak: mondd el azt is, hogy te otthon rengeteg mindent csinálsz!! Csodálatos, kreatív alkotásokat készít. Mézeskalács házak. )
Sablonnal  dolgozok, s ezek segítségével készítem el a mézeskalács figurákat, mint pl. a rénszarvas. A sablonok alapján késsel vágom ki az összes figurát. Először rendkívül sok időbe telt, egy hétbe, mire egy házikót elkészítettem. Most már gyorsabban megy a folyamat.

Barna Györgyné
Én a kezdetektől itt vagyok.  Amikor ide kerültem,  nem ismertem csak a szár öltést és a lapos öltést. Én annyira kíváncsi voltam, hogy meg akartam tanulni a többi technikát. Meg is tanultam.  Nagyon örülök, hogy most itt varrhatok. És úgy gondolom, tudom is jól csinálni

A kör vezetője elmondja, hogy annak idején Gál Andrásnét kérték föl -ő a népművészet mestere., hogy a hímzés fortélyait tanítsa meg a kör tagjainak. A mai napig, ha szakmailag gondjuk van, hozzá fordulnak. Ő maximálisan támogatja a közösséget  fonallal, sablonokkal, szakmai tudásával. Ezt feltétlenül fontosnak tartják elmondani.

Hallottak-e arról, hogy  az iskolákban van-e ilyen gyakorlat?
Nem tudnak róla, régen a technika órákon a gyerekek hímeztek, kötöttek, horgoltak, ma már ilyenről nem tudnak.

A borsodsziráki szakkör tagjai biztos, igyekeznek átadni a tudást. Nyaranta  a nyári táborban az érdeklődő gyerekeket tanítják hímezni, kézműveskedni.

Egy értékes szakkör, közösség, akik elkötelezettségük, magas színvonalú munkájuk miatt minden tiszteletet kiérdemelnek. Ők azok, akik a múlt értékeit továbbmentik, s ez egy nemzet szemszögéből kiemelten értékes munka. Ezt teszik. Köszönet érte!

A Hímes Ház és néhány kiállítási tárgy Bartók Béla emlékével

A Szakkör Kiállítása anyagaiból néhány: