Hiába ünneplünk minden évben november 1-jén, írja a dátumot és a mindenszenteket a naptár piros betűkkel, még mindig sokan bizonytalanok benne, mikor van mindenszentek és mikor van halottak napja. Ha pedig ez nem lenne elég zavarba ejtő, harmadikként bejött a képbe a halloween is, amely angolszász hatásra egyre ismertebb Magyarországon is. A dátumokon túl pedig azt is kevesen tudják, pontosan mit is ünneplünk ezeken a napokon, illetve milyen szokások, hagyományok kötődnek hozzájuk.
Mindenszentek napja és a halottak napja két egymást követő nap a katolikus keresztény hagyományok szerint, november 1-je és 2-a. Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a mindenszentek a halottak napja másik elnevezése, valójában ugyanazt az ünnepet takarja. Ezért gondolhatják sokan, hogy november 1-jén van halottak napja. Illetve a nem katolikus hagyományok is közrejátszhatnak a félreértésekben: Magyarországon a protestánsok körében a mindenszenteket megelőző napon, október 31-én volt szokás kimenni a temetőbe, a reformáció napján. A hagyomány eredete már nincs annyira a köztudatban, mint régen, sok családban viszont megmaradt a szokás, innen is eredhet a bizonytalanság az ünnepek pontos dátumát illetően.
Az utóbbi évtizedekben egyre inkább ismertté vált a halloween ünnepe is, mely tovább bonyolítja a kérdést, mit mikor ünneplünk. Az angolszász kultúrában ugyanis a mindenszentek napját megelőző estén, október 31-én tartják a halloweent.
A magyar kultúrában egyre inkább tiltakoznak a halloween ünneplése ellen, bár a kereskedelem e téren történő nyomulásával nehéz lesz szembe menni. Ismertté idehaza talán a “Szomszéd nője mindig zöldebb” c. film tehette, ami vidám eseményként mutatja be az ismerősökhöz bekopogó, ijesztgető és ajándékot kérő gyerekeket.
Tehát mikor van halloween, mindenszentek, halottak napja?
október 31-e a halloween ünnepének napja, illetve a reformáció emléknapja.
november 1-je a mindenszentek napja,
november 2-a a halottak napja.
Mit ünneplünk mindenszentek napján?
A mindenszentek és a halloween ünnepének közös gyökerei vannak: mindkettő az ősi pogány kelta Samhain ünnephez kapcsolódik. A kelta népek ekkor ünnepelték az új évet, egyben a tél és a sötétség időszakának kezdetét. A pogány hit szerint az elmúlt év során elhunytak lelkei ekkor vándorolnak át a holtak birodalmába, ami együtt jár azzal is, hogy ezen a napon összezavarhatják az élők életét. A lelkek vándorlásának megkönnyítésére az élők ételt és állatokat áldoztak.
A keresztény közösségekben a 7. századtól vált szokássá az elhunyt katolikus szentek megünneplése, mely később összekapcsolódott a pogány ünneppel.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált.
A november 1-jén ünnepelt mindenszentek napja katolikus egyházi ünnep, Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.
Az egyházak között is eltérés van a mindenszenteket illetően. Az ortodox egyház egy héttel később tartja az ünnepet, viszont a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. A református egyház helyteleníti a katolikus halottkultuszt, illetve nem ismeri el a katolikus szenteket.
Mit ünneplünk a halottak napján?
A mindenszenteket követő ünnepnap a katolikus keresztény hagyományok szerint az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívek napja. A mindenszentek napja után következő napot, halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Magyarországon a halottak napja fokozatosan alakult át a katolikus egyház ünnepnapjából felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Mi a halloween?
Az elnevezés az angol All Hallows’ Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti. A keltáknál az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet, kezdődött az év “sötétebb” fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, a házakban ezért ilyenkor kioltották a tüzet, hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat.
A halloween az amerikai kultúrából ismerjük leginkább, oda az ír bevándorlók vitték szokásukat. A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is.
Az ünnep főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva “rémisztő” fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt “zsarolnak” ki