Az egészségügy gondjairól naponta lehet olvasni a sajtóban. s mintha ezek orvoslásába kezdtek volna, egymás után hullanak a fejek. Nem oly régen az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét, s több szakmai helyettesét mentették föl, indoklás nélkül. Szakmai berkekben arról cikkeztek, hogy e felmentések oka a kórházak adósságállományának növekedése lehetett. S az is föltételezhető, hogy önmagában a kirúgások nem fogják megállítani a kórházak eladósodását.
A héten folytatódott a kirúgási hullám. Több kórház vezetője hétfőn kapott értesítést hogy szerdán jelenésük van. Ott pedig indoklás nélkül átadták nekik a felmentésükről szóló okmányt. Illetve 2 nyugdíjazási kort elért vezető felmentését indokolták, a többiekét nem, s ettől válik érdekessé a dolog. Mi is lehet a háttérben?
A Fejér megyei kórház vezetője, Bucsi László esetében szakmai berkek szerint erősen vélelmezhető, miután a Covid járvány ideje alatt megszegte a nyilatkozatokról szóló tilalmat, s arról beszélt egy videóban, hogy a lélegeztetőgépre került betegek 84 %-a meghalt, közrejátszhatott felmentésében.
A többi vezető esetében homály a felmentés indoka.
Kincses Gyula, a MOK korábbi elnöke, s az egészségügy irányításának több szakembere úgy látja, hogy komoly átszervezést készítenek elő. Nem véletlen, hogy a felmentett vezetők többsége vidéki kórház igazgatója volt. A cél az lehet, hogy kisebb kórházakat összevonva alakítsák át azokat járóbeteg-központtá. Ehhez azonban nem a kórházukhoz ragaszkodó, annak érdekeit védő vezetőkre van szükség, hanem fiatal, az ágazati vezetéshez lojális emberekre. Ez lesz az új, elvárt vezetői gondolkodás, s előre megszabadulnak a “macerás” vezetőktől.
A fenti elgondolás egybe esik a Kazincbarcikai Kórház történetével, hiszen eddig is sok egészségügyi vezető szeretett volna lakatot látni az intézmény ajtaján.
De térjünk vissza a felmentésekhez. Nos, Tóth Gábor esetében sem ismerjük az indokokat, de tény, hogy olyan vezető volt, aki számára elsődleges szempont a betegellátás biztonsága és a térség érdeke volt, így talán már nem illik bele a képbe, a jövő vezetőivel kapcsolatos új elvárások miatt. Bevállalt olyan, számára személyes, s vezetői megbízatását kockáztató jelentő döntést, mint a gyermeksürgősségi rendelés létrehozás. Az nem tartozott a kórházi feladatai közé, de észlelve a gyermekosztály bezárása után kialakult igényt, létrehozta azt. S nem ez az volt az egyetlen ilyen döntése.
Persze keresni kellene az okokat más mutatókban is. A kórház adósságállománya? Ebben vajmi kevés szerepük lehetett, hiszen ma a vármegye valamennyi kórháza a vármegyei kórházhoz tartozik, gazdálkodásukat onnan irányítják.
Ha az egyéb mutatók között vizsgálódunk, ott sem nagyon találunk okokat felmentésére, hiszen
a Kazincbarcikai Kórház lehetőségeit kihasználva, sőt még azon is túlteljesít a betegellátás folyamatos biztosítása érdekében.
A 2019. évi (Covid járvány előtti) teljesítményi adatokhoz viszonyítva 2023. évben az intézmény mind a járó- mind a fekvőbeteg ellátásban magasabb szinten teljesített, egyedülállóan a megyében működő város kórházakhoz viszonyítva. A Covid időszak alatt az aktív ellátásban részesülő betegek száma a járvány időszak alatt sem csökkent, az intézmény teljes kapacitással működött. Mindezek mellett a betegek száma egyre növekszik, és sajnos rosszabb állapotú betegekkel találkoznak, akiknek a gyógyítása hosszabb időt vesz igénybe és nagyobb terhet ró az intézményre.
A 2023. évben a Hospice ellátásban működő 10 betegágy a duplájára emelkedik, a sebészeti fekvőbeteg ellátásban részesülő betegek száma pedig 50 %-kal nőtt az elmúlt évekhez képest.
A szülésszám évről-évre nő, 2019. évhez képest az idei évben közel 50 %-kos emelkedés
tapasztalható. (Megjegyzés, a szülészetet is be akarták zárni, mely heves ellenállást váltott ki a kórház vezetése és dolgozói körében.)
A járóbeteg ellátás fejlesztéseként jelenleg hydroterápiás egység (mofetta kezelés, parafango, galván kezelések, tangentor, kryoterápia,) kialakítása történt és történik meg, amely emeli a lakosság ellátásának színvonalát.
Az orvosi és szakdolgozói létszám biztosítja a betegek ellátását, mely köszönhető az évek alatt
kialakított kollegiális munkahelyi viszonyoknak. A megfelelő jó munkahelyi légkör eredményeként komolyabb humánerőforrás válság nem volt tapasztalható, az új dolgozók számára is vonzó a kialakított és köztudottan jó szervezeti kultúra. Mindig kiemelt figyelmet fordítottak a családbarát és emberbarát szemléletre, melyet dolgozók a kórházhoz való hűségükkel igazoltak vissza.
Ez utóbbi megroppanni látszik, hiszen Tóth Gábor távozásával több olyan orvos is távozik, akik a szakrendelés hosszú távú biztonságát benne látták, a bizonytalan jövőt nem kívánják felvállalni. Január 1-jével megszűnik a bőrgyógyászati, ortopédiai szakrendelés, s megszűnik az urológiai szakrendelés is.
Elemeztük a felmentés okát, a valódi indokokra pedig kíváncsiak lennénk, ezért levélben kértünk tájékoztatást az OKF-tól. Ha válaszolnak, közzétesszük.
A legnagyobb gond, hogy Tóth Gábor távozása az is jelenti, bizonytalanná vált a Kazincbarcikai Kórház jövője.
Menesztett kórházi vezetők.
Tóth Judit a balassagyarmati kórház vezetője korábban Kazincbarcikán dolgozott. Aztán Daher Pierre vezetése idején megszűnt az aneszteziológia, ezért távozott.
Fejér megyei kórház vezetője, Bucsi László
Töreki-Vörös Ibolya, a Veszprém megyei kórház főigazgatója,
Szabó Géza, a Nógrád vármegyei kórházigazgatója,
Veress Gábor, a Balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgatója,
Tóth Judit, a balassagyarmati kórház vezetője,
Kerekes László, a dombóvári Szent Lukács Kórház,
Havrilla Gyula a pápai,
Viniczai Zoltán a csornai,
Varjú János az oroszlányi,
Csiki Zoltán a jászberényi,
Vermes Tamás a zirci,
Weisz Péter a gyöngyösi,
Kanász Gábor a tatabányai,
Németh Csaba a szekszárdi,
Prosszer Ottó a kisbéri,
Barcza Zsolt a bonyhádi,
Tóth Gábor a kazincbarcikai,
Jobbágy Lajos a dunaújvárosi intézmény élén.
Rudner Ervin, a szolnoki MÁV-kórház vezetője