Míg a bányászat idején egy-egy település sportélete kötődött a bányavállalathoz, napjainkban ez az utánpótlás nevelése teljesen átalakult. Akadémiákat, tehetségközpontokat hoztak létre. Az egyik ilyen tehetségközpont a Sajóvölgye Focisuli, amelyik ma közel 40 településen van jelen a honi labdarúgásban. Több alközponttal rendelkeznek, s 11 korcsoportban, az U7-től az az U19-ig fogjá át a fiatalok fejlesztését, versenyeztetését.
A Sajóvölgye Focisuli központja Putnokon van, de telephelyeket működtetnek Múcsonyban, Bánhorvátiban, Ózdon és Kazincbarcikán is.
A focisuli létrejöttéről, működéséről beszélgettünk Kádár Zsolt operatív igazgatóval.
-Mikor alakult meg a focisuli?
-2011. február 28. az alakulás napja, de ezt egy hosszú folyamat előzte meg.
Kazincbarcikán dolgoztunk a labdarúgásban 20 éven át, aztán úgy alakult, hogy onnan elkerültünk. Sikeresek voltunk, sok válogatott játékost neveltünk, ezért nem akartunk elszakadni a labdarúgástól. Sokat beszélgettünk a jövőről, aztán jött egy gondolat. Mi lenne, ha megfordítanánk az eddigi gyakorlatot? Nem a gyerekeket invitálnánk, hogy jöjjenek el hozzánk, hanem mi mennénk ki hozzájuk. Korábban hogyan nézett ki egy játékos toborzás? Kimentünk a falvakba, kiragasztottuk a plakátokat, s aki ezek alapján értesült a toborzásról, lehetősége volt rá, bejött focizni Kazincbarcikára.
Ebben az új kezdeményezésben mi 55 település polgármesterét kerestük fel, intézményvezetőkkel beszélgettünk terveinkről. Ez idő tájt sikerült találkozni a miniszterelnök úrral is, felvázaltam neki az elképzelésünket, Tájékoztattam arról, hogy elképzeléseink szerint hogyan vinnénk ki a gyerekekhez a labdarúgást. Megkérdezte, mennyi gyereket tudnak így elérni? Mondtam neki, hogy 300-400 olyan gyereket, akiknek nincs lehetősége egyesületben focizni. Miniszterelnök úr azt válaszolta, akkor kezdjék el a munkát, s majd tájékoztassanak. Elkezdtük terveink megvalósítását, mi magunk vettünk focilabdát, felszerelést, gyártattunk kapukat, s ismerősök segítségével szállítottuk ki azokat a toborzások helyszíneire. A 300-400 főből 1078 lett, amit mi magunk is alig akartunk elhinni. Ezekkel az információkkal visszamentem miniszterelnök úrhoz, aki azt mondta, folytassák a munkát, s megnézzük, milyen támogatást tudunk biztosítani.
Ezt követően jöttek a szakmai megbeszélések. tervezések. Az akkori viszonyok mellet Múcsonyban elindítottuk a focisulit, ott építettünk műfüves pályát. 2016-ig ott dolgoztunk. Közben elindult a TAO program, ami lehetővé tette a magasabb szintű fejlesztéseket, amire szükségünk is volt, mert kinőttük a múcsonyi lehetőségeinket.
-Mikor épült meg a putnoki központ?
-2016-ban. Ekkor kerestük meg Putnok polgármesterét, aki támogatásáról biztosított minket. Segítségével a város a focisuli területét ingyen és bérmentve bocsátotta rendelkezésünkre. Ami a pályákat, létesítményeket illeti, azt mind mi építtettük. Egy nagyon komoly bázis jött létre több pályával, csarnokkal. Amikor a focisuli elkészült, megépültek létesítményeink, szerettem volna olyan névadót keresni az új központnak, aki ennek a régiónak a szülöttem, aki életét a labdarúgásnak szentelte, alázattal szolgálta ezt a sportágat. Ezt Elek Ákos személyében találtam meg , aki eljutott az 50. válogatottságig, s olyan emberré vált, aki példaként állítható a fiatalok elé.
-Kikkel foglalkoznak itt Putnokon, mely korosztályok edzéseit irányítják itt a központban?
-Itt Putnokon a nagy korosztályaink edzenek, az U15, U16, U17, U19, s most már van egy megyei és felnőtt csapatunk is. A kisebb korosztályok az U14-től lefelé egészen az óvodás korosztályig Múcsonyba járnak edzésre.
-Múcsonyon kívül vannak még máshol is létesítményeik?
-Bánhorvátiban van egy 40×20 méteres műfüves pályánk, s mellé egy öltöző.
A Vadna Parkban van egy srand focipályánk, s most építettük Ózdon egy 44×40 méteres műfüves pályát. Ezekkel egy óriási területet fedünk le.
-A pályákat Önök töltik meg tartalommal, önök irányítják a szakmai munkát?
-Így van. Ózd jelenleg sajátos helyzetben van. A csapat Ózd-Sajóvölgye néven szerepel. Mi végezzük a szakmai munkát, de Ózd olyan gazdasági helyzetben van, hogy nem tud nekünk segíteni. Rengeteg tehetséges gyerek van ott, ezért felvállaltuk a segítséget.
-Kik fociznak itt a központban?
-Mi egy központ vagyunk, így a körzetközpontokból a legtehetségesebb játékosokat hozzuk ide, az ő fejlesztésükkel foglalkozunk. Jelenleg 6 saját buszunk van, amivel utaztatjuk a gyereket. Naponta mintegy 160-200 gyerek utazik a központjainkba. De több település intézményeiben is jelen vagyunk, edző kollégáink a délelőtti órákban foglalkoznak a gyerekekkel (Kurityán, Bánréve, Ózd, Kazincbarcika). Hatalmas logisztikai feladat a gyerekek szállítása, az edzésnapokon a buszok folyamatosan úton vannak. S ugyan ilyen logisztikai kihívás a csapatok bajnoki mérkőzésre utaztatása.
-Milyen bajnokságban játszanak a fiatalok?
-Az MLSZ két éve egy új rendszert, úgynevezett piramis rendszert hozott létre. A piramis csúcsán a 12 hazai akadémia van, Diósgyőr, Debrecen, Szombathely, stb. Ők egy bajnoki csoportot alkotnak. Alattuk pedig 28 tehetségközpont működik, melyeket egy hosszú folyamat, un. belga audit alapján választottak ki. A tehetségközpontoknak is van egy országos bajnoksága. Számunkra nagy büszkeség, hogy bekerültünk az országosan létrehozott 28 központba. Ez több támogatással jár, de sokkal több szakmai feladatot is ró ránk. Azóta sok új edzőt hoztunk, jelenleg 41 fővel dolgozunk. A tehetségközpontok alatt vannak az ún. körzet központok. Egy-egy tehetségközponthoz 3-4 körzetközpont tartozik, amelyek szakmai munkájáért a tehetségközpontok felelnek. Ebben a rendszerben hozzánk tartozik a kazincbarcikai, a felsőzsolcai, a hernádnémeti központ. A körzetközpontoknak szintén saját bajnokságuk van.
-Vannak-e olyan játékosok, akikre büszkét?
-Igen, hiszen nagyon sok játékost adtunk az akadémiáknak, olyanokat, akik mára már a felnőtt csapatok ajtaján kopogtatnak. Örömmel mondom, hogy sok felvidéki játékosunk is van, akik ide járnak hozzánk, ők egyébként magyar nemzetiségűek. Közülük Vajda Botond már a Diósgyőrben focizik.
Most kaptunk fényképes köszönő levelet a Tóth testvérektől. Ők nálunk kezdet focizni. Tóth Milán a Strum Grazban, Tóth Balázs pedig a Red Bull Salzburgaban focizik, ők ma már korosztályos magyar válogatottak is. Azt hiszem büszkék lehetünk rájuk, s büszkék lehetünk az itt folyó szakmai munkára is. Munkánk eredményességét jelzi az is , hogy országos szinten a tehetségközpontok közül a legtöbb játékost mi juttattuk föl az akadémiákra.
