Az utóbbi időben több alkalommal megfordultam a Litoplan nyomdában, egyesületünk rendezvényeire kellett különböző anyagokat készíttetnem. Az egyik alkalommal Tóth úr, a cég vezetője átkísért a kreatív műhelybe, nézzem meg, hogy mivel bővült a szolgáltatások köre. Meglepődtem, mert nem tudtam arról, hogy a nyomdai tevékenység mellett sok egyébbel is foglalkoznak. Igazi alkotói műhely hangulata fogadott. Gyönyörűen festett falak, igényes alkotások, melyek az itt dolgozók -Rási Erzsébet, Tamás Zoltánné, Sipka Bernadett- munkáját, kreativitását dicséri.
Néhány nap múlva visszatértem, ekkor beszélgethettünk erről a kreatív műhelyről.
Hogyan jött létre ez a kreatív műhely?
A három itt dolgozó munkatárs közül ketten porcelánfestők. Elmondták, hogy Tóth úr kereste meg őket ezzel az ötlettel, amit ők örömmel vettek. Antalné Barta Györgyi részlegvezető szakmai szempontból világított rá a történtekre. Mint elmondta, mindhárman hosszabb ideje dolgoznak a cégnél, s az látható volt, hogy igényesen dolgoznak, van kézügyességük a finomabb munkák elvégzéséhez is. Olyan feladatokat végeztek, ami speciálisabb, komolyabb kreativitást igényel. Munkájukat látva Tóth úr úgy gondolta, bővíthetné a cég szolgáltatásait, ha a kollégákat kiemelné és számukra létrehozna egy alkotói műhelyt. A döntés helyességét igazolja, hogy immár két éve működik a kreatív műhely.
A kreatív műhely dolgozói és a részlegvezető 
Mi mindent készítenek itt?
Sokan igényelnek különböző dekorációs anyagokat az ünnepekhez kapcsolódóan. Most a karácsony van a fókuszban, de valamennyi ünnep kapcsán vannak megrendeléseik.
Természetesen arra is adott a lehetőség, hogy az ünnepektől függetlenül egyéni ajándékot rendeljen bárki. Elmondja igényeit, kérését, s itt az elképzelésekből megszületik az alkotás a dísz dobozoktól az ajándéktárgyakig.
Falfestmény 
Örömmel mesélik, hogy rendszeresen fogadnak diákokat, akik az üzemlátogatás kapcsán betérnek ide a kreatív műhelybe, s a hölgyek segítségével alkotókká válnak. Főleg a kisebbek élvezik ezeket a foglalkozásokat, örömmel és büszkén viszik magukkal az alkotásaikat. Okleveleket, díszdobozokat, figurákat, mindazokat, amit saját maguk készítettek.
S mit terveznek a jövőre vonatkozóan?
Szeretnék meghonosítani itt is az élményfestést, valamint kreatív foglalkozások megszervezését tervezik gyerekeknek és felnőtteknek.
A kreatív műhely után kitérőt tettem a gravírozó és lézervágó műhelybe. Dugasz Béla műhelyvezető elmondta, hogy itt mindent elkészítenek, ami a gravírozáshoz és a lézervágáshoz kapcsolódik. Készítenek saját terméket is, de bárki ötletét formába öntik a grafikusok, ő pedig legyártja azokat. Tehát egyéni igényeket is ki tudnak elégíteni.
Lézervágó 
Ezt követően Tóth Zoltánnal, a cég tulajdonosával, ügyvezetőjével beszélgettünk.
-Hogyan lettek nyomdából ezerszínű alkotóműhely?
-Közel 3 évtizede működik a cég, másodmagammal hoztam létre. Valóban nyomdai tevékenységgel kezdtük, közel 15 évig ez volt a fő profilunk. Aztán megjelentek azok az igények, amelyek a hagyományos ofsetnyomtatás mellett új piaci szegmenseket jelentettek. A hagyományos ofset technikák mellett nyomtatványok készítése, fóliázás, aranyozás, stb.
Aztán jött a digitális nyomtatási technológia. Táblák, molinók, feliratok készítésére volt igény.
Ahogy mondani szokták, egyik után jött a másik.
Jelentkeztek hozzánk munkára olyan kollégák, akikkel ledes technológiára épülő világító táblákat kezdtünk el gyártani. Az egyik banknak a környező településekre közel ötven világítótáblát készítettünk.
Ez magával hozta a külső dekorációk, fali dekorok, fali képek piacán megjelenő igények kielégítését. Ma már szoláriumokba is készítünk ilyeneket.
Ezt követően egyre nagyobb számban jelentek meg az egyedi igények.
Megvásároltuk a Lézerpont Stúdió berendezéseit gépeit, nyomdai felszereléseit. Ez segítette az egyedi , valamint az egyéb vállalati igények kielégítését, de piacot is jelentett a Lézerpont Stúdió korábbi ügyfelei révén.
A dolog lényege végső soron az, hogy folyamatosan alkalmazkodtunk a piaci igényekhez, lehetőségeinket, fejlesztéseinket ezek szolgálatába állítottuk.
-Akkor a kreatív műhely is egy megjelenő igény kiszolgálása érdekében született?
-Egyre több egyedi igény jelent meg dísztárgyakra, díszdobozokra, egyéni ajándéktárgyak készítésére, stb. Miután vannak olyan kreatív kollégáink, akik ezt a műhelyt szakértelemmel tudják vezetni, belevágtunk, s a piac visszaigazolta elképzeléseinket.
– Nagyon sok megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik a cégnél. Mi késztette Önt arra, hogy a kőkemény piaci világban ezt felvállalja?
-Valószínű, hogy motivációt jelentett az, hogy gyerekkoromban volt egy sérült barátom, aki 20 éves korában, nagyon fiatalom meghalt. Engem rendkívül megviselt az ő sorsa és halála.
Amikor lehetőség volt arra, hogy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassunk, éltem ezzel a lehetőséggel. Ebben biztosan szerepet játszottak a barátom sorsának emlékei is.
Aztán persze kiderült, hogy a megváltozott munkaképességűek hasonló jó színvonalon, sok esetben talán jobban is el tudják végezni munkájukat, mint ép társaik. Azért mert valakinek szívbetegsége, vagy járási nehézsége van, még kiváló kreatív munkát tud végezni. Ez jó nekünk is, de szerintem jó nekik is, hiszen hasznosnak érzik magukat, alkotnak a szó legnemesebb értelmében.
A piac kegyetlen, elvárja, hogy határidőre, megfelelő minőségben készüljön el megrendelése. Nem nehéz egy ilyen munkakörnyezetben a napi feladatokat megszervezni?
-Nagyobb odafigyelést, toleranciát igényel a mi munkaszervezésünk, de ezzel nincs probléma, ebben maximálisan partnerek kollégáim. Talán nem véletlen, hogy ma már munkavállalóink közel 90 %-a megváltozott munkaképességű. S nekik is köszönhető, hogy piacon maradtunk, tudtunk fejlődni.
-Beszélgetésünk végére érve nem kérdezni szeretnék, hanem egy történetet elmesélni, ami talán jól szemlélteti az itteni viszonyokat, hozzáállást a dolgozókhoz. Egy ismerősömmel futottam össze itt a nyomda épülete előtt. Kérdeztem tőle, hogy vagy, mi van veled? Elmondta, hogy beteg lett, otthagyta korábbi munkahelyét, ahová már nem szívesen ment be dolgozni, bizonytalanná vált körülötte minden.
Aztán a sors idevezette a Litoplanba. Beszélgetésünket egy meglepő mondattal zárta. „Én itt jól érzem magam, azt hiszem itt gyógyultam meg.”
-Örülök annak, ha bárkinek segíteni tudunk. A másokra figyelés, a tolerancia teljes egészében áthatja az itteni légkört, s azt hiszem ez így helyes és így jó.
