EGY KAZINCBARCIKAI HÖLGY, AKI GYURMÁBÓL KÉSZÍT KÜLÖNLEGESSÉGEKET

Furman-Mátyus Melinda egy sajátos ágát választotta a művészetnek. Hőre keményedő gyurmából készít csodaszép dolgokat. Ma ez még kevésbé ismert ága a művészetnek. Hogyan kezdődött, mi motiválja? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Melindával.

Miért gyurma? Ha valakivel művészetről beszélgetünk, ez az anyag szóba sem kerül. Ön pedig csodaszép dolgokat készít belőle.
– Ez igazából a főiskolán indult. Képi ábrázoló grafikus végzettségem van, a tanulmányaim során lehetőségem nyílt megismerkedni a kerámiával. Nagyon szerettem ezeket a foglalkozásokat. Itthon a lakásban szinte elképzelhetetlen egy kerámia műhely kialakítása. A kisfiam születése után kezdtem el gyurmázni, ahogy nőtt, őt is bevontam. Azok, akik látták, hogy miket készítek, bátorítottak, tegyem fel a youtubera, mert ezt mindenkinek látni kell-mondták. A férjem is bátorított. Valahogy így kezdődött ez a kaland, ez az utazás a gyurma világában.

Ma már sokan keresik Önt megrendelésekkel. Ez honnan indult, hogyan került a köztudatba, hogy létezik  egy barcikai hölgy, aki gyurmából készít csodaszép dolgokat?
Először a kisfiam bölcsődéjében meséltem a szülőknek, gondozóknak arról, hogy miket készítek.  Óriási sikere volt, sokan kerestek megrendelésekkel. Azt látva, hogy ennek mekkora sikere van, a facebookra is elkezdtem feltölteni azoknak a tárgyaknak a fotóit, amiket készítettem. Kezdetben bögréket, aztán kisgyerekeknek étkező készletet. S ahogy lenni szokott, egyik megkeresés jött a másik után. Volt olyan karácsony, amikor órák dekorálását kérték tőlem, valakinek ez lett a személyes ajándéka.

Ezek igazi, működő órák?
– Természetesen. A gyurma, amivel dolgozom, egy hőre keményedő műanyag. Így adott a lehetőség, hogy a díszítés minden elemét elkészítsem, s a kialakított foglalatba kerül az óra. Vagyis azt nem „sütöm” meg, de mégis egységes egészet alkotnak.

Mekkora kihívás egy ilyenen felkérés?
Szerintem komoly kihívást, fantáziát igényel ezek elkészítése. Figyelembe kell venni, hogy kinek készül, milyen jellegű az óra, mit szeretnének elhelyezni rajta. Ezek együttese indítja be az alkotói fantáziát. Szép és izgalmas feladat.

Mennyire egysíkú ez a munka?
– Az én életemben egyáltalán nem egysíkú az, amit csinálok. Vannak, akik csak bögréket készítenek, vannak, akik kaspókat dekorálnak. Én a lehető legszélesebb területen szeretném kipróbálni magam, s látni, hogy mennyire széles a lehetősége annak, amit ebből az anyagból készíteni lehet. Mint említettem, bögréket díszítettem először, aztán a gyerekeknek étkező készletet, órákat. De kértek már tőlem esküvőre ültetési rendet és ajándékot egybe foglaló ajándéktárgyat, gyereknek és felnőtteknek autót. Rendkívül széles a skála, s rendkívül izgalmas látni, mi mindenre alkalmas a hőre keményedő gyurma.

Akkor mondhatjuk azt, hogy Ön nem tömegtermékeket készít, hanem minden alkalommal alkotásokat?
– Szerintem igen. Sokféle elképzelés valósulhat meg, s ahogy mondani szokták, működhet az alkotói fantázia. Én ezt szeretem, ha minden egyes munka kihívás,  s ezt így is élem meg.
Ha egyféle termékből  kellene sokat  készíteni, akkor valószínű, hogy rövidebb idő alatt készülne el. Én erre nem nagyon vagyok alkalmas. Mindig újat kell alkotni. Nem erőltettem, hogy egy termékre álljak rá, az nem az én világom.

Vannak olyan dolgok, amik kimondottan érdeklik?
Igen. Szerintem csoda szép tájkép készíthető ebből az anyagból. Van ruhakészítői végzettségem, az is érdekel, hogyan lehetne ezt átültetni a hőre keményedő gyurmába. Ezekkel eddig idő hiányában nem tudtam foglalkozni, mégis  mindig bevonzom azt, ami kihívást jelent . Ilyenek például az autók és motorok. Számomra ez óriási kihívás, mert részlet gazdagon elkészíteni nagyon  nehéz. Valóban egy komplex alkotói folyamat. Le kell ülni, megrajzolni, megtervezni, elkészíteni az alkotó részeket, „összeszerelni”,  stb. Nehezíti a munkát, hogy a gyurma végső soron speciális anyag.

Térjünk vissza kicsit a grafikához, kerámiához. Mindkettő művészeti ág. A hőre keményedő gyurmát, mint művészeti ágat én magam sem ismerem,  nem olvastam, nem hallottam róla. Valóban perifériára szorult ez a műfaj a művészet területén?
– Sok művészeti ág anyaga, a szén, az agyag, a kő, a festék évezredekre nyúlik vissza. A hőre keményedő gyurma, mint amivel én is dolgozom, a klasszikus művészeti ágakhoz viszonyítva nagyon-nagyon rövid ideje létezik. Ennek ellenére rengetegen foglalkoznak vele. Ha valaki az interneten utána keres, láthatja, hogy hatalmas tábora van, s azt is lehet látni, zseniális dolgok készülnek ebből az anyagból. Külföldön ismertebb és elismertebb, mint idehaza. De a hazai gyurmások táborának oldalán látható, hogy nálunk is sokan foglalkoznak vele, s azt is lehet látni, hogy néhányan zseniális dolgokat tudnak alkotni.  A jövő eldönti, hogy lesz-e ez művészeti ág, vagy megmarad a hobbi szintjén.

Mi a legnagyobb álma ezen a területen?
– Szeretném a gyerekekkel, felnőttekkel megismertetni az alkotás örömét, azt, hogy mennyi lehetőséget rejt magában ez az anyag. Örülnék, ha szakköri szinten el tudna ez indulni, de a mai világban ennek megvalósítása tűnik a legnehezebbnek. A férjemmel azt szoktuk mondani, azért vannak a kihívások, hogy leküzdjük őket. Így remélem ez is valóra válhat.

Köszönöm a beszélgetést!

Melinda fecebook oldala, ahol az általa készített alkotások láthatók,  ide kattintva érhető el.

Fotók: facebook